„Rábaszentmiklós” változatai közötti eltérés

| KSH kód = 17297

}}

'''Rábaszentmiklós''' [[község]] [[Győr-Moson-Sopron|Győr-Moson-Sopron megyében]], a [[Téti kistérség]]ben található.

 

 

== Története ==

A [[község]]et fennállása során, többféle néven említik az írásos források. A '''Kisszentmiklós''' név feltehetően a település nagyságára, míg a '''Kerekszentmiklós''' templomának rotundából kialakult formájára, az azt övező [[cinterem]]re, s az ezek köré épített házak, elhelyezkedésére utal. Első okleveles említése [[1287]]-ből való, amikor is [[IV. László magyar király|Kun László király]] az Osl nemzetségbeli Gergelynek adományozta hadi érdemeiért. A [[tatárjárás]] idején a falu elpusztult, hosszú ideig lakosok nélküli [[puszta (település)|puszta]] hely volt. [[Templom]]a a [[XI. század]]ból való. [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király idején a Kanizsay család kezére került. Emiatt lakói ismét elhagyták, illetve a [[Oszmán Birodalom|törökd]]úlás miatt lakatlanná vált. Egy 1701-es irat szerint Keresztély Ágost [[győri püspök]] nyolc bérlő család megtelepítésével népesítette be újra a falut. Az [[áradás]]ok gyakran tették tönkre a földeket. A XX. század elején építették újjá a templomot, melynek során tornyot építettek a nyugati karéj helyére. Az eredetileg terméskőből rakott kör alaprajzú rotundát a [[középkor]]ban négy ívvel egészítették ki, így lett alaprajza a [[lóhere|lóheréhez]] hasonló.

 

1993-ban avatták fel azt az egyedi tervezésű, szép [[emlékmű]]vet, amely a község templom mögötti terén áll az I. és II. világháborús áldozatok emlékére. A község 1950-ig, a [[tanácsrendszer]] kialakulásáig a [[mórichida]]i körjegyzőséghez tartozott. A falu a hatvanas évektől [[Mórichida]] és [[Árpás]] községekkel közös tanácsot alkotott. A lakosság 1990 után önálló [[képviselő-testület]]et választott.

 

Közös [[körjegyzőség]]et tart fenn Mórichidával és Árpással, melynek székhelye Mórichidán van. A [[termelőszövetkezet]] [[1950]]-ben alakult meg, majd feloszlott. [[1957]]-ben ujjászervezték, majd a mórichidai Kossuth mg. termelőszövetkezethez csatoltak. Az [[óvoda|óvodát]] és az [[iskola|iskolát]] Mórichidán a települések közösen üzemeltetik, illetve tartják fenn. A település leginkább az [[1960]]-as években fejlődött. [[1961]]-[[1962|62]]-ben épült fel a [[kultúrház]], melyet [[2002]]-ben felújítottak. Az [[orvosi rendelő]]t [[1963]]-ban építették, majd az ezredfordulón felújították. A háziorvos kétszer rendel hetenként az orvosi rendelőben. Az önkormányzat [[szociális étkeztetés]]t szervez néhány rászoruló részére. A község a legfontosabb vonalas [[infrastrúktura|infrastruktúrákkal]], rendelkezik (vezetékes víz, gáz, telefon). A közeljövő tervei között szerepel a szennyvíz csatornahálózat kiépítése. A 80-as évek végén [[törpevízmű]]re csatlakozott. A község négy kis utcájának a portalanítása is megtörtént. A folyékony hulladék elszállítása tartálykocsival történik. A tavalyi évig a legközelebbi posta Mórichidán illetve Kisbabóton volt. A magyar [[Posta]] legújabb szolgáltatása, hogy úgynevezett mobilpostát üzemeltet a lakosság megelégedésére. Az időskorúak ellátására tervezik a [[falugondnok]]i szolgálat bevezetését. Elsősorban a fiatalok vándoroltak el kisebb részben [[Csorna]] és [[Tét]] felé, nagyobb részt [[Győr]]be. Az üresen álló házak egy részét külföldiek, főleg [[osztrák]]ok vásárolták fel. Ők csak a nyári időszakban, szabadságukat töltik a településen. A település életét a [[mezőgazdaság]] határozza meg. A [[város]]okról, az [[iparterület]]ektől távol levő [[település]] [[lakosság]]át nem tudta megtartani. A falu lélekszáma [[1949]]-ig növekedett, azóta folyamatosan csökken. A község lakói egy-két betelepülő kivételével római [[katolikus]] [[vallás]]úak. A kultúrházban 3 ezer kötetes [[könyvtár]] van. [[Tűzoltó egyesület]]e nagy hagyományokkal rendelkezik. A [[Magyar Vöröskereszt|Vöröskereszt]] [[aktivista|aktivistái]] tevékenykednek a [[falu]]ban.

 

== Látnivalók ==

 

 

== Irodalom ==