„William Bateson” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor:
== Biográfia ==
'''Bateson''' [[Whitby]] városában született, a [[Rugby School]], a [[St John's College, Cambridge|St John's College]] és a [[
== Tudományos munkássága ==
A [[genetika|genetikának]] mint önálló [[biológia]]i [[tudomány]]nak az egyik megalapozója volt. Az ő véleménye szerint az [[evolúció]] nagy ugrásokkal halad előre és nem hagy közben köztes alakokat. E [[mutáció|mutacionizmus]] alátámasztására [[1894]]-ben rámutatott, hogy a jellegek öröklődése nem keveredő, hanem egyedi diszkrét faktorokkal történik. A [[Mendel-szabályok]] újrafelfedezése (1900) után a kísérletes eredmények lázában égett. Ezért fogadta oly lelkesen Mendel munkásságának sugallatát a diszkrét öröklődési tényezőkről. Úgy vélte, hogy a szabadon (függetlenül) kombinálódó örökítő egységek a [[kromoszóma|kromoszómák]] lehetnek. A Mendel-szabályokat állatokra is alkalmazta. Vaskos ismeretterjesztő művében védelmébe vette a mendelizmus új hitét, és [[Gregor Mendel]] munkásságát népszerűsítette angol nyelvterületen. Bateson ezért kisebb vitába keveredett biometria tanáraival, [[Walter Frank Raphael Weldon]]nal és [[Karl Pearson]]nal. Tanárai kétségbe vonták Mendel öröklődési megfigyeléseit, és az evolúció előrehaladását folyamatosnak vélték. (Általában az európai evolucionisták féltek Batesontól, és ezért gyanakodtak a mendelizmusra is.) Ezek a különbségek a [[modern evolúciós szintézis]]ben oldódtak fel.
|