„Dávid Ben-Gúrión” változatai közötti eltérés

Eredeti neve ''David Grüen''. Apja Victor Grüen ügyvéd, anyja Sheindel Fridman. 12 évesen elhatározta, hogy politikával akar foglalkozni. 14 évesen két idősebb társával együtt létrehozta az ''Ezra'' ifjúsági mozgalmat, hogy a [[Palesztina (régió)|Palesztinába]] való kivándorlást segítsék elő. 16 évesen [[Varsó]]ba ment, hogy ott megszerezze az érettségijét. Közben, hogy eltartsa magát, egy modern szellemű héber iskolában tanított. 17 évesen csatlakozott a [[Póalé Zion]] ([[Cionizmus|Cionista]] Munkások) mozgalmához. 1905-06 között [[Orosz Birodalom|Oroszországban]] kétszer letartóztatták forradalmi-cionista tevékenysége miatt. A második letartóztatásakor csak egy barátjának az 1000 rubelje mentette meg a szibériai fogságtól. Kiszabadulása után elhatározta, hogy Palesztinába megy. Először [[Odessza|odesszábaOdesszába]] ment és ott egy orosz kereskedelmi hajóra szállva indult el az Ígéret Földjére, ''Erec Jiszráél''-be.

1906. szeptember 9-én érkezett [[Jaffa|Jaffába]] az akkor 21 éves David Grüen. Földművesként kezdett el dolgozni, de hamarosan [[malária]] döntötte le a lábáról és egy orvos javasolta neki, jobban tenné, ha elhagyná az országot, mivel a klíma nem az ő egészségének való. De ő kitartott, és ekkor választotta a Ben-Gúrión nevet, amelyiket szívesebben használta, mint az orosz nevét. Ez a név egy zsidó vezető neve volt a római kori Palesztinában a [[Második Templom|második templom]] lerombolásakor.

Támadta azokat a zsidó földtulajdonosokat, akik inkább az olcsó arab munkaerőt alkalmazták a frissen érkezett zsidók helyett. Sokszor sztrájkokat szervezett ezek elérése céljából. Egy hónappal Palesztinába érkezése után már részt vett a [[Jaffa|Jaffában]] tartott Póalé Zion gyűlésén, ahol beválasztották a 10 fős bizottságba. Titokban egy [[Ramleh]]i arab kocsmában találkoztak, ahol megalkották az ún. [[ramlehi program]]ot, amiben kifejtik, hogy ''„A párt célja: a zsidó emberek politikai függetlensége ebben az országban.”''

[[1948]]. [[május 14.|május 14-éről]] 15-ére virradóra a brit mandátum megszűnt Palesztinában, és május 14-én 16 órakor megszületett [[Izrael]] állam. 15-én az összes arab állam egyszerre támadt Izraelre. 1949. elejére megvédte területeit, és még növelte is azt. Ben-Gúrión sikeresen valósította meg az álmát és védte is azt meg. 1948-tőltól miniszterelnök és még 15 évig állt az állam élén, mint miniszterelnök 1963-ig, kivéve 1953-55. között. Politikai működése idején az ország még két háborúból került ki győztesen. Az ország népessége megháromszorozódott, 0,5 millióról 1,5 millióra emelkedett. 1965-ben megalapította a [[Ráfí]]t (Izraeli Munkások és Nem-Partizánok Listája). Habár elvesztette pártjának vezető szerepét, a [[Knesszet]]ben egészen 1970-ig tevékenyen részt vett, és utána visszavonult a politikából és a [[Negev-sivatag]]ban lévő [[Sdé Bóker kibuc]]ba költözött. [[Tel-Aviv]]ban halt meg 1973. december 1-jén.