„Sasvár–Morvaőr” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Története: Czobor |
|||
34. sor:
== Története ==
[[Kép:Sasvár kegyszobor.jpg|150px|bélyegkép|A sasvári Pieta kegyszobor]]
'''Sasvár''' az egykori, [[1323]]-ban említett Sasvár megye székhelye, székely határőrvidék központja. Vára a Morva melletti határvédelem része volt, helyette később [[reneszánsz stílus|reneszánsz]] várkastély épült. épült. [[1287]]-ben Albert osztrák herceg foglalta el, de [[III. András magyar király]] [[1291]]-ben visszavette. A [[13. század]] végén és a [[14. század]] elején a Pázmány családé, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófoké volt. [[1392]]-től [[Beckó]] várának ura Stíbor birtokolta, majd halála után az egész uradalommal együtt a [[Czobor
Volt [[pálosok|pálos]] temploma híres búcsújáróhely. Kegyszobrát [[1564]]-ben [[Czobor Imre]] neje készíttette hálából, amiért házsártos férje a Szűzanya segítségével megszelídült. A szobrot a csodás esemény helyén állíttatta fel, majd kápolnát is építtetett föléje. A későbbiekben a szobornál több csoda is történt, melyeket kivizsgáltatva Esterházy Imre hercegprímás [[1732]]-ben a szentélyt kegyhellyé nyilvánította. [[1733]]-ban pálosok telepedtek ide, s egy nagyméretű templomot és kolostort építettek. Az építkezést a hely kegyuraiként az uralkodópár jelentős összegekkel és adományokkal támogatta. (Lotaringiai Ferenc 1736-ban megvásárolta Czobor Józseftől a holicsi és a sasvári uradalmat, ahol rendszeresen szervezett nagyszabású vadászatokat.) A szobrot [[1762]]-ben vitték át a régi kápolnából az újonnan felépült templomba, ahol azt a Mária Terézia által adományozott főoltáron helyezték el. Az ünnepségen [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] és férje, [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc]] is jelen voltak. Ma Sasvár a szlovákok nemzeti kegyhelyeként ismert.
1736-ban [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc]] és [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] lett az uradalom birtokosa és ez nagy fellendülést hozott a településnek. 1736 és [[1848]] között Sasváron textil manufaktúra, majd [[1743]] és [[1890]] között cukorgyár is működött. A vasútvonal [[1897]]-ben épült meg és Nagyszombattal kötötte össze a települést. A várost [[1902]]. [[szeptember 12.|szeptember 12]]-én [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] is meglátogatta és megtekintette a búcsúját ünneplő híres kegytemplomot is.
|