„Felhangsor” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Smitt (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
hangelemzés, hallás
1. sor:
A '''felhangsor''' egy [[zenei hang]] [[részhang]]jainak sorozata. A [[zenei [[hang]], mint – fizikai forrását tekintve – periodikus rezgés, ugyanis, felfogható olyan egyszerű, harmonikus rezgések összegeként, melyek [[Frekvencia|frekvenciái]] egy ''alaphang'' (a zenei hang fülünk által érzékelt hangmagassága) frekvenciájának egész számú többszörösei.
 
Ha az alaphang frekvenciája, az ''alapfrekvencia'' <math>f_0\,</math>, akkor a ''felhangok'' <math>2 \cdot f_0,\ 3 \cdot f_0,\ 4 \cdot f_0,\ ...</math> stb. frekvenciájúak.
Egy [[zenei hang]] első ''részhang''jának a legmélyebb részhangot, vagyis az alaphangot nevezzük, első ''felhang''nak a második részhangot és így tovább, a mélyebbektől a magasabbakig. Nem zenei, tehát meghatározhatatlan magasságú, vagy zörejszerű hangok összetevőire nem használhatjuk sem az ''alaphang'', sem a ''felhangsor'' kifejezést, hanem pusztán ''részhangok''ról beszélünk.
 
Egy [[zenei hang]] első ''részhang''jának a legmélyebb részhangot, vagyis az alaphangot nevezzük, első ''felhang''nak a második részhangot és így tovább, a mélyebbektől a magasabbakig. Nem -zenei hangok, tehát meghatározhatatlan magasságú, vagy akár zörejszerű hangok összetevőire nem használhatjuk sem az ''alaphang'', sem a ''felhangsor'' kifejezést, hanemitt pusztán ''részhangok''ról beszélünk.
== A felhangsor zenei jelentősége ==
 
== A hangelemzés ==
* A felhangsor egyes elemeinek jelenléte vagy hiánya, illetve az egyes felhangok intenzitása határozza meg a [[zenei hang]] általunk érzékelt [[hangszín]]ét.
A [[Joseph Fourier]] (1768 – 1830) által megfogalmazott, és róla [[Fourier-elemzés]]nek nevezett [[matematika]]i tételből következik, hogy minden periodikus rezgés megfelelő számú tiszta, színuszos részrezgés eredőjeként is felfogható. Ezeknek a részrezgéseknek a [[Körmozgás|körfrekvenciái]] az előforduló legkisebb körfrekvencia egész számú többszörösei lesznek:
 
: <math>y(t) = \sum_{n = 1}^{\infty} ( a_n \cdot \sin ( n \cdot \omega_0 \cdot t - \varphi_n) )</math>
 
ahol
* <math>n = 1,\ 2,\ 3,\ ...</math>,
* <math>y(t)\,</math> az elemzett periodikus rezgés <math>t\,</math> pillanatbeli kitérése,
* <math>a_n\,</math> az egyes részrezgések csúcsértéke, ''amplitúdója'',
* <math>\omega_0 = 2\,\pi \cdot f_0</math>, ahol <math>f_0\,</math> az elemzett periodikus rezgés ''alapfrekvenciája'',
* <math>\varphi_n\,</math> az egyes részrezgések kezdeti ''fázisszöge''.
 
 
A ''részhangok'' és a ''felhangsor'' fogalma nem más, mint ennek az összefüggésnek a hangok világára való alkalmazása. Fülünk az eltérő rezgésfolyamatokból, eltérő jellegű hangforrásokból származó, ezért más-más [[hangszín|színezetű]]nek érzett hangokat nagyjából ennek megfelelő módon, ''hangelemzés'' révén különbözteti meg egymástól. De ha az emberi hallás jelenségeire alkalmazzuk a fenti összefüggést, akkor a <math>\varphi_n\,</math> tagot figyelmen kívül is hagyhatjuk, mivel a fül hem képes érzékelni a különböző részrezgések ''fázisviszonyait''.
 
== A felhangsor zenei jelentősége ==
* A [[tiszta hangolás]] [[hangköz]]ei a felhangsor természetes hangtávolságain alapulnak.
* A legharmónikusabb zenei [[hangzat]]ok a felhangsor első 6-12 részhangjából állnak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Felhangsor