„Szergej Pavlovics Koroljov” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
52. sor:
A szovjet rakéták képességeinek demonstrálására Koroljov volt az első, aki azt ajánlotta, hogy küldjenek a világűrbe egy tárgyat. A hadsereg azonban kezdetben nem támogatta ezt az elképzelést, inkább a katonai rakétaprogramokat részesítették előnyben. 1957-ben a [[Nemzetközi Geofizikai Év]] keretében látott napvilágot az amerikai sajtóban egy műhold pályára állításának ötlete. Koroljov követte a nyugati sajtót és felismerte a lehetőséget, hogy leelőzhetnék az amerikaiakat és hazája kihasználhatná ennek propaganda-hatását.
 
Kevesebb mint egy hónap alatt az R–7 ballisztikus rakétából megépítették a Szputnyik rakétát. A Koroljov által személyesen felügyelt összeszerelés végén, [[1957]]. [[október 4.|október 4-én]] felbocsátották a Szputnyik–1-et. [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Nyikita Hruscsov]] a rendkívüli siker láttán új célt tűzött ki, a [[1917.-es októberi oroszországiorosz forradalom|nagy októberi szocialista forradalom]] 40. évfordulójára, 1957. november 7-re egy még nagyobb teljesítményt kell véghezvinni. Így indult az űrbe 1957. november 4-én a [[Szputnyik–2]], fedélzetén [[Lajka (űrrepüléskutya)|Lajka kutyával]].
 
A Szputnyik sorozat elindítása után Koroljov és az általa felügyelt szovjet űrkutatás a Holdat vette célba szondáival, sikerrel. Ezt követően egy még nagyobb teljesítmény, az ember űrbe juttatása lett a feladat, amelyet ismét sikerrel valósítottak meg Koroljov irányítása alatt. A következő fejlődési fok a Hold emberekkel való elérése lett volna, ám ennek megvalósítását a mérnök korai halála meghiúsította.