„Forrai István (karmester)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: DEFAULTSORT AWB
a Link
7. sor:
1940-ben került [[Miskolc]]ra, amikor a Diósgyőrvasgyári [[Szimfonikus zenekar|Zenekarhoz]] karmesteri pályázatot írtak ki, amit márciusban Forrai István tizenhat pályázó közül nyert el. Júniusban megnősült. A zenekar mellett elvállalta a Palestrina Vegyeskar irányítását (ezt 1948-ig végezte), majd 1942-ben a Jószerencse Dalkört is átvette. A korábban sikeres, de elkényelmesedett, problémákkal küzdő amatőr zenekart gyorsan felrázta, és hamarosan komoly sikereket arattak. Eljutottak [[Kassa|Kassára]], ahol a rádióban szerepeltek, 1942-ben zajos sikerrel zárult [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]]-hangversenyt adtak, majd részt vettek a vidéki zenekarok országos versenyén, amit fölényes biztonsággal nyertek meg. 1943 áprilisában Debrecenben, a nyáron pedig a [[Magyar Rádió]]ban léptek fel. A zenekari tagok egy része azonban nem bírta a terhelést és a karmester részéről megnyilvánuló jó szándékú, de szigorú kritikákat, így a zenekar – ha ideiglenesen is – gyakorlatilag megszűnt működni.
 
1951-ben a [[Diósgyőr-Vasgyár|diósgyőr-vasgyárvasgyári]]i Erkel Ferenc Zeneiskola igazgatója lett, amely a [[Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Technikum]] mellett, a Rendőrőrssel egy épületben működött (az épület korábban „tanítói„Angyalvár” ház”néven volt ismert). A „zenede” gyorsan népszerűvé vált a munkáskörnyezetben, a kötelező [[Szolmizáció|szolfézs]] órákon kívül számos [[hangszer]]en tanulhattak zenélni a növendékek, és a legjobbak a tudásukról évenként, a Vasas Otthonban megrendezett növendékhangversenyeken adhattak számot. Az iskolai zeneoktatás színvonala az igazgatónak és a kiváló tanároknak köszönhetően olyan magas volt, hogy az intézményt [[Kodály Zoltán]] is meglátogatta [[Sándor Emma|Sándor Emmával]], feleségével. Forrai István a zeneiskola vezetését nyugdíjba vonulásáig, 1972-ig látta el.
 
==Források==