„Murányi Levente” változatai közötti eltérés

A"tevékenyenTevékenyen részt vett az [[1956-os forradalom]]ban." kezdetű, több helyen idézett 56-os tevékenységét semmilyen dokumentum sem bizonyítja. A Katf.Kt.003/1958. számú büntetőeljárás ún. kémper volt, "Renner Péter és társai" alcímen dokumentálja az 56-os Intézet. E perben még a kivégzett Zsigmond László esetében sem állapított meg a katonai bíróság 56-os harci cselekményeket. - [[1957]] februárjában a MUK („[[Márciusban Újra Kezdjükújrakezdjük]]”) mozgalom szervezése közben több társával együtt elfogták. Katonai bíróság ítélkezett felettük, három társát kivégezték, őt magát fiatalkorúként 3 és fél évi letöltendő börtönbüntetésre ítélték, röpcédulák terjesztése miatt. (Lásd: az 1956-os Intézet dokumentumait,in.214.old. és a Szemenyei-iratokat, OSZK Kézirattár, fond 567.) [[1959]]. [[április 24.|április 24-én]] 2 év és 2 hónap letöltése után [[amnesztia|amnesztiával]] szabadult. Tanárai segítségével pótolhatta osztályvizsgáit és leérettségizhetett. Felsőfokú oktatási intézményekbe való jelentkezését azonban elutasították, büntetett előélete, és az ehhez társított „nép ellensége” és „ellenforradalmár” minősítések miatt. Végül felvették a [[Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola]] Erősáramú Karára, ahol [[1969]]-ben üzemmérnöki oklevelet szerzett. Komolyabb karrier építésére múltja miatt nem gondolhatott. Különböző vállalatoknál más-más beosztásokban dolgozott. [[1981]]. [[október 1.|október 1-jén]] kisiparos lett, a gépkocsijavító iparban dolgozott egészen [[2003]]. [[december 31.|december 31-ei]] nyugdíjba vonulásáig.