„Lord Howe-sziget” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
YFdyh-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: vi:Đảo Lord Howe
35. sor:
 
== Növény- és állatvilága ==
A Lord Howe-sziget egy különleges szárazföldi ökorégió, amely '''Lord Howe-szigeti [[szubtrópusi esőerdő]]''' néven ismert. Az ausztrál ökozónához tartozik, sok mindenben rokon [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]], [[Új-Guinea]] és [[Új-Kaledónia]] élővilágával. A Lord Howe-sziget sosem tartozott a kontinenshez, teljes növény- és állatvilága a tengeren át érkezett. A sziget őshonos növényfajainak csaknem fele [[endemikus]]. Az egyik legismertebb ezek közül [[kenciapálma]] ''(Howeia'' [[endemikus élőlény|endemikus]] [[Pálmavirágúak|pálmanemzetspálmanemzetség]]ég, amelynek mindkét faja szép szobanövény. Évente több milliót exportálnak belőle, így az idegenforgalom mellett ez a sziget fő bevételi forrása.
 
A sziget másik endemikus jellemzője a világító gomba, amely heves esőzések után jelenik meg. A pálmaerdőkben nő, és a szedés után még néhány napig világít. A fénye olyan erős, hogy sötétben olvasni lehet mellette.
41. sor:
14 tengeri és 18 szárazföldi madárfaj költ a szigetcsoporton, közte az endemikus [[barna bozótguvat]] ''([[Gallirallus]] sylvestris)'' és 3 helyi jellegű [[alfaj]]: a [[sárga légykapó]] ''(Pachycephala pectoralis contempta)'', az [[ezüstös pápaszemesmadár]] ''(Zosterops lateralis tephropleurus)'' és a [[fojtógébicsfélék|tarka rablóvarjú]] ''(Strepera graculina crissalis)''.
 
Mióta az ember a szigetre érkezett, több őshonos madárfaj kihalt. A [[Lord Howe-szigeti fú]] ''(Porphyrio albus)'', a [[fehértorkú galamb]] ''(Columba vitiensis godmanae)'', [[kakarik]] ''(Cyanoramphus novaezelandiae subflavescens)'' és az [[ausztráliaiausztrál szula]] ''(Sula tasmani)'' a 19. század telepesei tevékenysége nyomán tűntek el. Az [[1918]]-ban elsüllyedt Makambo hajóval érkező [[házi patkány]] betelepülése egy második kihalási hullámot indított el, melynek áldozatul esett a [[szürkefejű rigó]] ''(Turdus poliocephalus vinitinctus)'', a [[Lord Howe-szigeti pápaszemesmadár]] ''(Zosterops strenuus)'' valamint a [[Norfolk-szigeti énekes seregély]] ''(Alponis fusca hulliana)'', az [[örvös legyezőfarok]] ''(Rhipidura fuliginosa cervina)'' és a [[szigeti bokormadár]] ''(Gerygone insularis)''.
 
A szigeten egyetlen őshonos [[Emlősök|emlős]] maradt fenn, mégpedig a nagy erdei [[denevér]] ''(Eptesicus sagittula)''. Az endemikus ''Nyctophilus howensis'' denevérfajnak csak egy koponyáját talátáktalálták meg, feltételezhetően már kihalt. Kihalásának az lehetett az oka, hogy a patkánypopuláció parttalan elszaporodása ellen az 1920-as években betelepített [[tasmán gyöngybagoly]] vadászott rá. Ugyanez a bagoly okozhatta a [[kakukkbagoly]] ''(Ninox novaeseelandiae albaria)'' kipusztulását is.
 
[[Fájl:KentiaPalms LordHoweIsland.jpg|left|200px|thumb|Kenciapálma-erdő a Lord Howe-szigeten]]
57. sor:
Több, mint 400 féle hal található a Lord Howe vizeiben, amelyek közül 9 csak ebben a régióban él. 80-nál is több [[korall]] alkotja a szigeteket körülvevő zátonyokat.
 
A Lord Howe-szigetek erdeinek mintegy 10 százalékát kiirtották a földművelés miatt, további 20 százalékát pedig a háziállatokként tartott [[marha]] and, vad[[birka]], [[kecske]], és [[disznó]] legeltetésével háborgatják. A Lord Howe flóráját és faunáját jó néhány idetelepített faj veszélyezteti. A vadsertést nemrégiben kiirtották a szigetről, a kecskeszaporulatot csökkentették, és folyamatosan igyekeznek ellenőrzés alatt tartani a betelepített patkányok, egerek és növények populációját. Egy ilyen program keretében sikerült az 1970-es években csupán 20 élő bozótguvat egyedszámát ma mintegy 200-ra növelni.
 
== Veszélyek ==