Wikipédia

„Burgundi Hercegség” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
82 963 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: wa:Dutcheye di Bourgogne
Paxfax (vitalap | szerkesztései)
2 806 szerkesztés
a betűkorrekciók
22. sor:
A burgundi törzs skandináv eredetű népcsoport volt, amely Kr.u. 4. században, az európai népvándorlás során érkezett és telepedett meg Galliában. Fő szállásterületük [[Dijon]], [[Chalon-sur-Saône]], [[Mâcon]], [[Autun]], és [[Chatillon-sur-Seine]] környékén volt, később maga a térség is felvette a népcsoport nevét. Ezt az első Burgundi Királyságot a [[Merovingok]], [[I. Klodvig frank király|I. Klodvig]] hódították meg és olvasztották be a [[Frank Birodalom]]ba. A terület a frank hódítás ellenére is megtartotta részleges önállóságát, a burgundok saját törvénykönyvvel rendelkeztek (a "''Loi Gombette''") és elsősorban a térség mezőgazdaságának és borkultúrájának fejlesztésére koncentráltak. A 7-8. század során Dél-Burgundiát feldúlták a [[Pireneusi-félsziget]] felől érkező szaracén támadások, és a [[Karolingok|Karoling-dinasztiát]] megalapító [[Martell Károly]], aki sikeresen visszaverte a támadásokat, Burgundiát négy területre osztotta fel: Arles-Burgundia, Vienne-Burgundia, Alamann-Burgundia és Frank-Burgundia. Utóbbinak élére Childebrand, Károly bátyja került, mint kormányzó. A Karolingok uralma alatt Burgundia megkezdte integrálódását a Frank Birodalom többi területével, önállóságuk és identitásuk csökkent és "Burgundia" hamarosan csak mint egy régió neve élt tovább.
 
A térség sorsában a következő nagy fordulatot a Frank Birodalom felbomlása jelentette, amely a 843-as [[verduni szerződés]]sel vette kezdetét. Guerin, Macon grófja [[I. Lajos francia király]] három utóda közül [[II. Kopasz Károly]] nyugat-frank királyt támogatta és a verduni szerződést megelőző Fontenayfontenay-i csatában mellé állt. Amikor a nyugat-frank területeket a Saone és Meuse folyók mentén felosztották, Guerint szolgálataiért (és feltehetően helyi befolyása elismeréseként) a király kinevezte Chalon és Nevers grófjává is. Mint a nyugat-frank határ védelmével megbízott, tekintélyes katonai vezető, Guerin-t időnként a latin "''dux''" címmel is illették.
 
A verduni szerződéssel létrehozott [[Lotaringiai Királyság]]ban létrejött a [[Burgundi Palotagrófság|Burgundi Grófság]], amely később a [[Német-római Birodalom]] befolyási övezetébe tartozott.
 
== Az első burgundi herceg ==
A később Burgundi Hercegségként ismert területek első ismert uralkodója [[Richard burgundi herceg|Richard]] volt, [[Boso alsó-burgund király|Boso provance-i király]] öccse. Richard fővárosát Autun-banAutunban rendezte be és 866-ban kinevezték [[Auxerre]] grófjává. Az elkövetkező években egész Burgundia behódolt neki, Mâcon kivételével. Bár Richard uralma alatt egyesítette ezeket a területeket, hiszen minden alá rendelt területen viselte a grófi címet. A korabeli források is felváltva ''"comes", "marchio"'' és ''"dux"'', azaz gróf, márki és herceg címekkel utaltak rá. Richard ekkor Autunais, Beaunois, Avalois, Lassois, Dijonais, Memontois, Attuyer, Oscheret, Auxois, Duesmois, Auxerrois, Nivernais, Chaunois és Massois felett uralkodott
 
A terület fontosságát és Richard tekintélyét is alátámasztja, hogy fiát, [[Rudolf francia király|Rudolfot]] 923-ban francia királynak választották meg. Rudolf, aki 921-ben lett burgundi herceg, erről a területről toborozta hadseregét a királyi hatalom ellen lázadókkal vívott harchoz.
37. sor:
== A Capeting-házi hercegek ==
 
Róbert egy darabig közvetlen irányítása alá vonta a hercegséget, de hamarosan fiatalbbikfiatalabbik fiát, [[I. Robert burgundi herceg|Róbert herceget]] nevezte ki élére. Róbert bátyja, [[I. Henrik francia király]] uralkodása alatt a hercegség szinte teljesen független államáállammá fejlődött, amely gyakorlatilag levált Franciaországról. A Capeting-hercegek uralma a férfiág kihalásáig, 1361-ig tartott a hercegségben. Függetlenségükre jellemző, hogy csak [[VII. Lajos francia király|VII. Lajos]] és [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágost]] uralkodása során tért vissza az a gyakorlat, hogy a burgundi herceg hűségesküt tett a francia királyoknak.
 
Róbert és utódainak legfontosabb feladata a hercegi hatalom megerősítése volt: az örökösödési háború során a hercegség az anarchia állapotába került és a hercegnek legtöbb birtokát arra kellett használni, hogy a nemesek hűségét elnyerje, ezáltal csökkentek bevételei és befolyása, ezáltal a nemesek ellenszegültek a hercegnek. A hercegek lassú, kitartó munkával építették fel hatalmi bázisukat: az örökös nélkül maradt birtokokat maguknak követelték, földeket és hűbérbirtokokat vásároltak, örökösödési adót vetettek ki hűbéreseik birtokára, ügyesen gazdálkodtak a zsidó és lombardiai bankároktól kapott kölcsönökkel és a különféle feudális járadékokkal, valamint a hercegi előjogok eladásából származó bevételekkel.
 
Hamarosan a herceg kiépítette a párizsi király udvar hasonmását, [[BeaunBeaune]]e-ban gyűlt össze a párizsi parlament helyi megfelelője, a [[Jours Generaux]], és a hercegi birtokok irányítására helytartókat nevezett ki.
 
[[II. Robert burgundi herceg|II. Róbert]] irányítása tovább erősítette Burgundia helyzetét és fejlődését, illetve a hercegi hatalmat. Róbert véget vetett annak a gyakorlatnak, hogy a herceg fiatalabb gyermekei birtokokat örökölnek. Legidősebb fia, V. Hugó örökölt mindent, akinek testvérei csak életjáradékban részesültek. Mivel az életjáradék alapja a Hugó kezén lévő birtok volt, ezért a család minden tagjának hűséget kellett esküdni Hugónak.
47. sor:
Hugó után öccse, [[IV. Odó burgundi herceg|IV. Odó]] örökölte a hercegi címet, aki anyja révén [[IX. Lajos francia király|Szent Lajos király]] unokája és két francia király sógora volt: [[X. Lajos francia király|X. Lajos király]] Margit nővérét, míg [[IV. Fülöp francia király|IV. Fülöp király]] Jeanne nővérét vette feleségül. Odó maga [[V. Fülöp francia király|V. Fülöp király]] veje volt, felesége, Jeanne révén, aki Burgundia és Artois grófságokat hozta a házasságba.
 
Odó és Jeanne házasságából csak egy gyermek született, Fülöp, aki Auvergne és Boulogne örökösnőjét, Jeanne-t vette feleségül, de ebből a házasságból is csak egy gyermek született, [[I. Fülöp burgundi herceg|Fülöp]]. 1346-ban idősebb Fülöp lovasbalesetet szenvedett és meghalt, anyja egy évvel később követte, majd 1349-ben Odó is elhunyt és a hercegi cím az akkor két éves Fülöpre szállt, akinek anyja [[II. János francia király|''Jó'' János francia király]] felesége lett. Fülöp nagy reményekkel tekinthetett uralkodása elé, hiszen Burgundia mellett anyjától Auvergne és Boulogne grófságokat örökölte, míg mennyasszonyamenyasszonya, [[III. Margit flamand grófnő]] révén [[Flamand Grófság|Flandria]] is uralma alá került volna. Azonban 1361-ben, 17 éves korában elkapta a pestist és pár nap múlva meghalt.
 
== A második örökösödési válság ==
54. sor:
A hercegség öröklése azonban nem volt ennyire egyszerű, hiszen két rivális is magának követelte: II. János francia király, Fülöp mostohaapja és II. Robert herceg unokája, illetve II. Károly navarrai király, II. Robert dédunokája. A helyzetet komplikálta, hogy a százéves háború kellős közepén az angolok, akiket Károly támogatott, foglyul ejtették Jánost. Azonban mind a burgundi nemesek, mind a másik két örökös, János és Margit is János francia királyt támogatta és csak néhány elszigetelt kísérlet történt Károly érdekeinek érvényesítésére.
 
== Jó János francia király és a Valois-házi hercegek ==
János öröklését csak az tette lehetővé, hogy II. Robert burgundi herceg unokája volt anyja, Jeanne de Bourgogne révén - a hercegség nem visszaszállt a francia koronára, mint az a korabeli szokásjog szerint az örökös nélküli birtokokkal történt. Ennek ellenére János, mint burgundi herceg, azonnal a francia koronának adományozta a hercegi birtokokat és jövedelmeket és megkísérelte a hercegséget a Francia Királyságba olvasztani - amennyiben sikerrel járt volna, akkor az önálló Burgundia története itt véget ért volna.
 
65. sor:
== Burgundia és az ibériai ''reconquista'' ==
 
A legelső burgundi hercegek igen fontos szerepet játszottak a Mâcon mellett 910-ben alapított Cluny bencés apátság létrehozásában és gyarapításában, és a család számos adományt tett az apátság javára. A 11. század közepére a Cluny-bőlClunyből kiindult bencések egyre nagyobb szerepet játszottak a Pireneusi-félsziget visszahódításában, működésüket [[VI. Alfonz kasztíliai király]] birtokadományokkal és éves fizetséggel is támogatta.<ref>Reilly: ''The Kingdom of León-Castilla under King Alfonso VI 1065-1109'', [http://libro.uca.edu/ alfonso6/alfonso.htm online változat], Chapter 5, p. 95.</ref> A szerezetesekszerzetesek után a burgundi hercegek is egyre inkább részt vettek a mórok elleni küzdelmekben, valamint dinasztikus házasságokat kötöttek a kasztíliai királyokkal. Robert lánya, Constance, VI. Alfonz király felesége lett, lányuk, Urraca kasztíliai királynő lett minden későbbi spanyol király őse. Henrik, I. Hugó burgundi herceg öccse, Alfonz egyik törvénytelen lányát vette feleségőlfeleségül, hlábólhálából apósa megtette Portugália grófjának, és az általa alapított dinasztia uralkodott Portugáliában a 20. szdsz. elejéig. Robert egyik fia, miután kivette részét a spanyol harcokból, Szicíliába utazott, ahol a csecsemő Roger herceg gyámjává és régensévé nevezték ki. Roger nővérét vette feleségül, de a burgundi befolyásnak hirtelen véget vetett, hogy anyósa megmérgezte.
 
A 11. századi fejlődés után a 12-13. század során stagnált a Burgundi Hercegség fejlődése. Bár a legtöbb történész ezt az egymást követő hercegek gyengeségeinek, jellemhibáinak tulajdonítja, de feltehetően a földrajzi adottságok is szerepet játszottak: a hercegség beszorult két nagyhatalom, keleten a [[Német-római Birodalom]], nyugaton a [[Francia Királyság]] közé. Délen [[Aquitánia]] hercegsége határolta Burgundiát, ami viszont a 12. századra anaz angol királyok kezére került. Dinasztikus házassággal sem sikerült területeket szerezni: a 12-13. szdsz. során a burgundi hercegi család a helyi nemesség köreiből, vagy a szomszádosszomszédos Champagne és Lorraine grófságokból válaszottválasztott házastársakat. az egyetlen kivétel II. Odó herceg nővérének II. Roger szicíliai királlyal kötött házassága volt, ami viszont a menyasszony halálával véget ért.
 
1361-ben [[I. Fülöp burgundi herceg|I. Fülöp herceg]] fiúutód nélkül halt meg és a hercegség a legközelebbi rokonra, [[II. János francia király]]ra szállt. 1363-ban János saját fiát nevezte ki a burgundi hercegi trónra [[II. Fülöp burgundi herceg|II. Fülöp]] néven, aki az első Valois-herceg volt. Fülöp kinevezésével a hercegség befolyása és tekintélye villámgyors fejlődésnek indult, amit az északi irányú területi terjeszkedés, valamint a [[Flamand Grófság]] örökösnőjével kötött házasság is segített. A dinasztikus házasság révén Fülöp lett Flandria, [[Artois-i Grófság|Artois]], [[Nevers Grófság|Nevers]] és Burgundia grófságok ura, illetve halála után pár héttel özvegye megörökölte [[Brabanti Hercegség|Brabant]] és [[Limburgi Hercegség|Limburg]] hercegségeket is. 1433-ban a hercegnek sikerült megszerezni [[Hainaut-i Grófság|Hainaut]], Holland, Friesland és Zeeland grófságokat, és 1472-ben Geldern hercegségét is. Az utolsó Valois-háziházbeli burgundi herceg, Merész károlyKároly viszont fiúörökös nélkül halt meg, 1477-ben, és a hercegi címet veje, a későbbi [[I. Miksa német-római császár]] és leszármazottai, a [[Habsburg-ház]] örökölte. A francia királyok természetesen nem ismerték ezt el, és a 16. szdsz. közepére a volt burgundi területek nagy részét a francia koronához csatolták.
 
== Források és jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Burgundi_Hercegség”