Wikipédia

„Frederick Winslow Taylor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
botok
220 074 szerkesztés
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: uk:Фредерік Тейлор
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
 
[[Fájl:Frederick Winslow Taylor.JPG|bélyegkép|jobbra|160px|Frederick Winslow Taylor, a futószalag feltalálója]]
 
'''Frederick Winslow Taylor''' ([[Germantown]], [[Pennsylvania]], [[USA]], [[1856]]. [[március 20.]] – [[Philadelphia]], [[1915]]. [[március 21.]]) a [[Henry Ford]] által alkalmazott [[futószalag]]ot feltaláló ([[1903]]) [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] mérnök, akinek az [[1911]]-ben kiadott [http://melbecon.unimelb.edu.au/het/taylor/sciman.htm „A tudományos irányítás alapelvei”] című könyve a [[20. század]] első felének [[ipar]]i [[vezetéselmélet]]i [[bestseller]]e volt.
 
== Életrajza pontokban ==
 
[[1856]]. március 20-án született [[Philadelphia|Philadelphiában]] a jómódú [[Kvékerek|Kvéker]] kereskedő családba. Szülei a [[művészet]]et és [[filozófia|filozófiát]] támogató Franklin Taylor és Emily Winslow volt. Testvéreivel kiváltságos magániskolákban tanult saját oktatókkal. Családja a város elsőrangú beruházási bankárjának, Edmand W. Clark családjával volt közeli kapcsolatban. Fred legjobb barátja Clarence M. Clark volt, akivel [[1881]]-ben a Tenisz Társaság bajnokai lettek, majd később sogorokká, és egymás tanácsadóikká váltak.
 
13 ⟶ 16 sor:
1898-ban a Bethlehem Vasgyárban (később Bethlehem Acél Vállalat) helyezkedett el, ahol első feladata a „békebér-rendszer” elfogadtatása volt, amiben meglehetősen sikeressé vált, és a vállalaton belül nagy hatalomra tett szert. Új hatalmával és osztálya bővítésével a Bethlehem Acél Vállalatot a leleményes, találékony munka kiállításává varázsolta. Szerencsétlenségére, a vállalat 1901-ben gazdát cserélt, és ennek következtében hatalmát, sőt, állását is elvesztette. A tizenegy évvel korábbi gazdagsága lehetővé tette független életét és így nyugalmazott életét könyvírásra áldozta.
 
Egészsége 1910-ben megromlott. 1911-ben adta ki két hírnevessé vált könyvét : [http://www.gutenberg.org/dirs/etext04/shpmg10.txt „Az üzemirányítás”]-t és a [http://melbecon.unimelb.edu.au/het/taylor/sciman.htm „A tudományos irányítás alapelvei”]-t. Könyvei sikere nyomán élete végéig előadásokat tartott. [[1915]]. március 21-én egy előadására való utazása közben tüdőgyuladásban meghalt.
 
== Taylorizmus ==
 
Taylor 1911-ben kiadott [http://melbecon.unimelb.edu.au/het/taylor/sciman.htm „A tudományos irányítás alapelvei”] című könyvében leírt alapelvek később „Taylorizmus” néven váltak ismertté. A könyvben leírt alapelvek közül a következő négyet említjük meg:
 
# Dolgozz ki egy „tudományt” minden munka számára. Ezalatt azt értette, hogy a munka tervezésekor minden mozdulatot, szabványos munkaeszközt és alkalmas munkakörülményt figyelembe kell venni.
# Figyelmesen válaszd ki a feladatra legalkalmasabb munkásokat.
26 ⟶ 31 sor:
 
[[Becker és Steele]] ezt a következőkkel egészítette ki:<br />
''„Taylorizmus a század elejétől kezdve a szerveztek egy fontos része, és azt az elmúlt 75 évben az amerikai vállalatok kristálytisztára csiszolták. ”'' (Workplace by Design, Franklin Becker/Fritz Steele, 1995)
 
A kérdésre, hogy „Milyen hatással volt ebben az időben a Taylorizmus a szervezetekre?”, a következő választ lehet adni:<br />
32 ⟶ 37 sor:
 
Taylorizmus azonnal megváltoztatta a szervezetek működését. Korábban, a szervezetek rendszerint otthonokból, vagy formális üzlethelyiségekből üzemeltek. A dolgozók közötti információ- és gondolatáramlatnak nem voltak akadályai. Taylorizmus a szervezetek e jellegzetességét hirtelen megváltoztatta. A második világháború utáni szervezetekre való hatását a következő lista érzékelteti:
 
* Vezetési rangsor
* Merev, rugalmasság hiánya
* A gyártási és irodai munka különválása
* A munka, szakosodása folytán felosztódott a főosztályok között
* Az irodák részekre tagolódtak
* Az iroda státusz-szimbólummá vált
43 ⟶ 49 sor:
 
== Mai irányzatok ==
 
[[Fájl:Taylorizmus fejlödése.PNG|bélyegkép|300px|jobbra |Taylorizmus fejlődése]]
 
A Taylorizmus fejlődését és mai értelmezését a következő két modell mutatja:
 
:: Eredetileg a Taylorizmus gondosan kidolgozott üzleti alapfolyamatokra épült és hasonlóan ellenőrzött szolgáltatási rendszert használt. Az így kialakult rangsoros irányítás központja a szervezetben lévő emberek igényeit az üzleti célokkal szemben másodlagosnak tekintette.
 
:: A mai posztmodern szervezeti vezetéselméletek e rendszer átalakítását javasolják (ld. Johansen, R. és Swigart, R., [[Peter Senge|Senge]] és mások munkáit). Ez átalakítások lényege a szervezet rugalmasságának növelése, mely a piac igényeinek változásaira érzékenyebben (gyorsabban) tud reagálni. Ehhez a szolgáltatási- és információs rendszerek központi ellenőrzését meg kell osztani, hogy a szervezet minden tagja állandóan a közös célok érdekében dolgozhassanak. Az íly módon átalakult munkaszervezés folyékony vezetése az emberek igényeit a szervezet céljaiba hozza és azokat emberközpontúvá teszi.
 
Az új szervezetek jellegzetességei a következők:
 
* Mozgékonyság
* Horizontális / sík vezetési szerkezet
56 ⟶ 65 sor:
* Vevőkozpontú
* Globális
* Bizonytalan (a megosztottsából kifolyólag)
* A változásokhoz végtelenül alkalmazkodni képes
* Csoportalapú vezetés (központi helyett)
* Kapcsolattartás (kapcsolat-hálózatokon keresztül)
 
[[Johansen és Swigart]] „Mozgó talaj: Szervezetek Ma” című cikkükben az új kor szervezeteit halászhálókhoz hasonlítják: ''„A halászháló rugalmas; formája a szükségletek szerint könyen és gyorsan változtatható. A középszintű vezetés most a csúcson van és a következő pillanatban középre kerül. A halászháló-szervezetek gyorsan alakulhatnak át lényegi erejük megtartásával. ”''
 
Más helyen az új szervezeti szerkezetet „bármikor/bárhol gazdaság”-nak hívják. Az egyre gyorsabban fejlődő és terjedő technológia szerintük az új információ-kor körülményeiben a szervezet működésének lendületét is fokozza. A dolgozók egyre kevésbé vannak helyhez kötve, bárhol dolgozhatnak: repülőgépen, szállodákban, autójukban, golfpályán, vagy a strandon mobiljuk, hordozható számítógépük, összehangolt szoftver munkacsoportok és fax segítségével. A hely a legtöbb ember számára lényegtelené válik – kulturális és földrajzi határokat bármikor könnyedén átléphetik.
 
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Frederick Winslow Taylor}}
 
== Források ==
 
* [http://melbecon.unimelb.edu.au/het/taylor/sciman.htm The Principles of Scientific Management]
* [http://www.gutenberg.org/dirs/etext04/shpmg10.txt Shop Management]
* [http://instruct1.cit. cornell. edu/courses/dea453_653/ideabook1/thompson_jones/Taylorism.htm What is Taylorism?]
* [http://www.colegiosaofrancisco.com.br/gem/artigos/index.php Taylorismo (Português)]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Frederick_Winslow_Taylor”