„Ulrich von Hutten” változatai közötti eltérés

A [[fulda]]i zárdából, ahováahol neveltetés végett adtáknevelkedett, 16 éves korában megszökött. Az [[erfurt]]i, [[köln]]i, [[Frankfurt (Oder)|odera-frankfurt]]i egyetemeken humanisztikus tanulmányokkal foglalkozott, majd atyja kivánságára a [[pavia]]i és [[bologna]]i egyetemekre ment a jogtudománybanjogtudományt magát kiképeznitanulni (1512). Itt töltött egyetemi évei után sok különféle viszontagságon ment keresztül és bár már ekkor ismertté vált, mint több gúnyoros tartalmú költemény szerzője, mégis a császár seregében kellett közvitézként szolgálnia. 1517-ben visszatérvénvisszatért [[Németország]]ba, számos gyalázó és gúnyoló iratot adott ki Ulrik, württembergi herceg ellen, aki Hutten testvérét kivégeztette; másfelől hű bajtársa lett [[Reuchlin]]nak [[Hogstrat]]en és a kölni Domokos-szerzetesek ellen vívott harcában. Társszerzője volt az ''Epistolae obscurorum virorum'' című marósmaró gúnyiratnak, a ''Trinitas romana'' című írásában pedig élesen kikelkikelt a német nemzetnek a római kúria által való elnyomatása ellen és buzdítjabuzdította honfitársait a [[Luther Márton|Luther]] által indított mozgalomhoz való csatlakozásra. Sickingen grófhoz csatlakozott, ennek a birodalom fejedelmei ellen indított harci vállalatát hathatósan támogatta (1522), de annak bukása után menekülni kellett neki is és a [[Zürichi-tó]] egyik szigetén szegényen, a szabadság diadalába vetett reményén kívül, mindenkitől elhagyatva halt meg.