„Nicholas Roerich” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
A szentpétervári művészeti akadémián tanult festeni, majd [[Párizs]]ban [[Fernand Cormon]] volt a mestere. A Mir Iszkusztvo csoport elnöke lett. Főként történelmi tárgyú [[Szecesszió|szecessziós]] képeket festett. Jelentősek [[mozaik]]tervei és [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]]-illusztrációi is. [[Pavel Mihajlovics Tretyjakov]] is felfigyelt az ő munkásságára. Barátja volt [[Szergej Pavlovics Gyagilev]] a Cári Orosz Balett igazgatója. Számos jelmezt és díszletet tervezett a híres orosz balett darabok számára, például [[Igor Stravinsky]] ''Tavaszszentelő'' c. balettjéhez.
1917 után feleségével, Helenával és két fiával együtt menekült Oroszországból [[Finnország]]ba, majd [[London]]ba. 1920-tól az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban élt, 1929-től alkotásait önálló múzeumban állította ki, külön az ő festményei és életútjának bemutatása céljából létesítettek egy múzeumot [[New York]] [[Manhattan]] negyedében, ez a Nicholas Roerich Múzeum, amely ma is vonzza a látogatókat.
Roerich sokat utazott 1924-1928 közt, különösen [[India]] volt nagy hatással művészetére, járt [[Tibet]]ben, [[Kína|Kínában]], [[Szibéria|Szibériában]] és [[Mongólia|Mongóliában]] is. Nagy érdeklődéssel foglalkozott a keleti régészeti és néprajzi kutatásokkal, s öreg kori festészetében nagy hangsúlyt kapott a [[Himalája]] látványa.
Halála után szülővárosában, a korabeli [[Szentpétervár|Leningrádban]] 1960-ban volt nagy sikerű gyűjteményes kiállítása. [[Moszkva|Moszkvában]] egy szecessziós stílusban épült múzeumot neveztek el róla.
| |||