„Habsburg–Toscanai János Szalvátor főherceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Utóélete: Dékány regénye |
|||
59. sor:
== Utóélete ==
[[Jules Verne]] nagyra becsülte a főherceget; [[Sándor Mátyás (Verne)|Sándor Mátyás]] figurájában sok hasonlóság található János Szalvátorral (és bátyjával, a természetbúvár [[Habsburg–Toscanai Lajos Szalvátor főherceg|Lajos Szalvátorral]]). [[Jókai Mór]]t is megragadta a főherceg alakja. ''„Ahol a pénz nem Isten”'' című regényébe az ő történetét illesztette bele. [[Dékány András]] egyik regényében (Az elveszett sziget) "megfejtette" a főherceg eltűnésének rejtélyét: eszerint egy osztrák hadihajó vette tűz alá a hajóját és süllyesztette el.
[[2007]] márciusában a [[Felső-Ausztria|felső-ausztriai]] sajtóban hírek jelentek meg egy norvégi bíróság ítéletéről, amely kimondta volna, hogy Johann Orth valójában nem halt meg 1890-ben, hanem Alexander Hugo Köhler álnéven [[Norvégia|Norvégiában]] telepedett le, utódai születtek, és [[1945]]-ben itt hunyt el. Az önjelölt utódok, Henrik Danielsen és Frantz Köhler Nilsen a számukra kedvező ítéletre támaszkodva igényt jelentettek be a főherceg örökségére (elsősorban a gmundeni Ort kastélyra). A bizonyítás érdekében [[genetika]]i vizsgálatoknak is hajlandók voltak alávetni magukat. Amikor azonban tájékozódtak az exhumálás és a [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-elemzés várható költségeinek nagyságáról, az állítólagos örökösök felfüggesztették követelésüket.<ref>[http://www.nachrichten.at/regional/635608] ''A norvég örökösök jelentkezése,'' OÖ Nachrichten, 2007. január 17.</ref>
| |||