Mindmáig alkalmazott anyag a fogászati [[tömés]] során az [[fogászati amalgám|amalgám]].<ref>[http://www.fogaszat.org/cikkek/amalgam_fogtomes.html/ Fogaszat.org]</ref> Higany és [[ón]] ötvözetből álló fogtöméseket már az [[Ókori Kína|Ókori Kínában]] is alkalmaztak, körülbelül Kr. u. [[600]] körül.<ref name="Fazekas">{{cite book | author=Fazekas Árpád | title=Megtartó fogászat és endodoncia | year=2006 | publisher=Semmelweis Kiadó | pages= 49 | id=ISBN 963-9656-12-7}}</ref> [[1818]]-ban Louis Regnard egy 68 °C olvadáspontú, [[bizmut]]ot, [[ólom|ólmot]], [[ón]]t és higanyt tartalmazó amalgámot állított elő, melyet kis darabokban helyzetek a fogüregbe, majd ott egy felforrósított műszerrel olvasztottak egybe. Egy évvel később Charles Bell angol kémikus fedezte fel azt a lehetőséget, hogy ezüstdarabokat higannyal összekeverve alakítható pasztát hozhat létre. Ez a paszta később fémötvözetté keményedett. Ebből a fölismerésből fejlődött ki a fogászatban mindmáig használt fogtömési technológia, melyet a fölfedezés után 8 évvel már használtak fogtömésre. Townsend [[1845]]-ben [[ezüst]]–ón amalgámot készített, melynek az optimális összetételét kísérletesen [[Greene Vardiman Black|Black]] állapította meg 1896–ban.
E lassan kétszáz éves fogászati technológiának két előnye van. Egyrészt a kívánt amalgámmennyiség a helyszínen gyorsan elkészíthető keveréssel. Másrészt a mai tömőanyagok közül is az amalgám és a [[kompozit (fogászat)|kompozitok]] felelnek meg leginkább olyan rágófelszíni tömések elkészítésére, amelyek nagy rágóerőknek vannak kitéve. Az elkészült amalgám nem oldódik.
14. sor:
A legújabb (2012 ősz) kutatások szerint a fogászati amalgám a CPOX4 génvariánssal rendelkező fiuknál idegrendszeri
károsodást okozhat. .3<ref>{{cite web |url=http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22765978 |title=Modification of neurobehavioral effects of mercury by a genetic polymorphism of coproporphyrinogen oxidase in children. |date=2012-07-02 |accessdate=2012-09-04 }}</ref>
Az [[Fédération dentaire internationale|FDI]] specifikációja szerint a fogászati amalgám összetétele a következő: 50% folyékony higany és 50% fémpor, amely legalább 65% ezüstöt, legfeljebb 29% ónt, legfeljebb 6% rezet, legfeljebb 2% [[cink]]et és legfeljebb 3% higanyt tartalmaz.<ref name="Fazekas"/> A folyadék és a por összekeverése manapság gépekkel történik.
