Főmenü megnyitása

Módosítások

egy bájt törölve ,  7 évvel ezelőtt
a
[[Kép:Erebuni113.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[Erebuni]] falai]]
[[Kép:Altintepe-apadanaW.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Az [[altıntepe]]i [[apadána]], azaz csarnok]]
Sok erődítmény, fellegvár, közigazgatási központ maradt fenn, változatos méretekben és kivitelezésben. Az urartui viszonyoknak megfelelően főleg hegyvidéken találhatók, ezért a sziklás alapokon, magaslatokra épültek, kiváló stratégiai adottságokkal rendelkeztek. A kőépítkezés pontos tervezést igényelt, mert statikailag sokkal bonyolultabb egy sziklatömbre építeni, mint sík talajra. Az alaprajzok, és a kivitelezés sokban hasonlít a hasonló adottságú Anatóliában elterülő [[Hettita Birodalom]] építkezéseire, többek közt [[Hattuszasz]] szerkezetére. A kőfalak habarcs nélkül, változatos méretű kőanyagból készültek. A falak felső részei gyakran agyagtéglásak, a téglák általában 50×50×12&nbsp;cm méretűek. A homlokzatok általában [[rizalit]]osak, ezek valószínűleg egyszerre szolgáltak szerkezeti, funkcionális és esztétikai célokat.<ref name="in Iran"/>
 
A kastélyok és erődök az i. e. 9–8. század után változást mutatnak, az „óurartui erődöt” felváltja az „újurartui stílus”. Az ótípusnál a várfalakat mindig a geometriai formákhoz ragaszkodva alakították ki, hatalmas, rizalitos négyszögletes tornyokkal, amelyek mindig egyenletesen elosztva helyezkedtek el, tekintet nélkül a hely adottságaira. Az i. e. 7. század végére már nincsenek ezek a négyszögű tornyok, a rizalitok kisebbek, a falak vonalvezetése és beosztása legjobb topográfiai kontúrt követi.<ref name="in Iran"/>
96 183

szerkesztés