„Pomádé király új ruhája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
7. sor:
Erre azért volt szükség, mert más egy rádióstúdió és más egy nagy színpad [[akusztika]]i igénye. Ránki sok új zeneszámot komponált művéhez, háromfelvonásossá bővítve azt. A [[próza]]i párbeszédeket [[secco recitativo|secco recitativókkal]] váltotta fel, felújítva ezzel a [[zongora]] kíséretes énekbeszéd régi hagyományait. Az új változatban a történet szatirikusan társadalombíráló lett, kiolvasható belőle a személyi kultusz bírálata. A nagynak és bölcsnek mondott Pomádét annyira körbeveszi az udvartartás talpnyalása, hogy az senkit nem enged kimondani: a királyon nincsen semmi! Csak egy kisgyereknek lesz elég bátorsága ahhoz, hogy lerántsa a leplet a hazug színjátékról.
Ugyanezt az Andersen-mesét [[Rudolf Wagner-Régeny]] is feldolgozta ''A király meztelen'' c. operájában▼
1968-ban a Magyar Rádió újabb változtatásokat kért a szerzőtől. Ránki ezúttal alaposan megrostálta az 1953-as nagyszínpadi verziót: a [[Líra (műnem)|lírai]] cselekménysorozatot szinte teljesen elhagyta, csak a király megcsúfolását mondja el, a három felvonást kettővé vonta össze. Kétségtelen, hogy a tömörítés javára vált a vígoperának. Ebben a koncentrált formában sokkal hatásosabb a mű. Rozi és Jani szerelmi története volt az 1953-as verzió lírai-szerelmi szála, de nem illett a [[dramaturgia|dramaturgiá]]ba: sok tekintetben lassította a [[dráma]] sodró lendületét. A lírai részek megformálása nem volt zeneileg egyenértékű a csúfondáros, szatirikus részekkel, ennek következtében a háromfelvonásos verzió zeneileg egyenetlen is volt.
15 ⟶ 13 sor:
Az 1972-es premier után a színpadi bemutatók az opera harmadik verzióját tekintik alapnak. Ránki ezután elkészítette a darab kamaraváltozatát is az Ifjúsági Színház és az [[Állami Déryné Színház]] számára. A ''Pomádé király''t legutoljára 2000-ben újította fel az [[Erkel Színház]], azóta az operaház ezt az előadást játssza.
▲Ugyanezt az Andersen-mesét [[Rudolf Wagner-Régeny]] is feldolgozta ''A király meztelen'' c. operájában.
== Az opera szereplői és helyszínei ==
117 ⟶ 118 sor:
* Boros Attila: ''Harminc év magyar operái'', Zeneműkiadó, Bp., 1979, 33-41. o.
* ''A budapesti operaház száz éve'', Szerk. Staud Géza, Zeneműkiadó, 1984, 351-353. o.
* Friss Gábor: ''Ránki György: Pomádé király új ruhája'' in ''55 híres opera''. Budapest, 1993. Móra K. pp.
* Kertész Iván: ''Operakalauz'', Fiesta-Saxum, Bp., 1997, 298-299. o.
* Winkler Gábor: ''Barangolás az operák világában III.'', Tudomány, Bp., 2005, 2036-2042. o.
| |||