Főmenü megnyitása

Módosítások

7 869 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
átirányításból cikk készítése
A [[rajzfilm]] olyan rajzok fényképészeti reprodukálása, amikhez különböző technikákkal mozgást és hangot illesztenek. Az ötletet a rajz és filmkamera segítségével valósítják meg. A művész megrajzolja a cselekmény színterét, és szereplőit mozgás közben. Ahhoz, hogy a mozgás láthatóvá váljon, egy 24 rajzból álló sorozatot kell készíteni úgy, hogy minden következő rajzon a mozdulat másik mozzanata látszódjon. Ezután minden egyes rajzot kamerával rögzítenek, s így lesz a 24 rajzból valamilyen mozgás egy másodpercre. Míg a [[játékfilm]] és a [[dokumentumfilm]] készítője a valós térből rögzít élő mozgást, a rajzfilm szerzője rajzolja a teret és a mozgást is.
#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Animációs film]]
 
[[Fájl:Animhorse.gif|bélyeg|jobbra|Rövid rajzfilm egy vágtázó paripáról.]]
Az [[animációs film]], mint hangos rajzfilm a [[20. század]] vívmánya. Benne emberi és más hangokat, zörejeket, zenét és képet kombinálnak, így modern [[kommunikáció]]s eszköz. A művész az animációs filmben teljesen kibontakozhat, hiszen általában ő a rendezője, a rajzolója, az animátora és a vágója is a filmnek. A szerzőnek minden képkockát meg kell rendeznie a rajz által, s a film több kockája ad egy- egy jelenetet, azaz a sok-sok rajz lehel bele életet.
 
Az animációs film alkotási folyamatában három kategória emelhető ki:
* képzőművészeti elemek: vonal, mező, tér, szín. Ezek az elemek statikusak és térbeliek.
* filmes elemek: rendezés, forgatás, vágás (montázs), hangosítás, zenei aláfestés. Ezek pedig dinamikusak és időbeliek.
* az első kettő kombinációja, ez kapcsolja őket össze, a képzőművészeti kifejezésmódból a kinematográfiába való átmenet.
 
Művészeti és technológiai folyamat egysége. Fázisai a következők: a téma, a cselekmény szereplőinek (rajz révén helyezkednek el a háttérben) és környezetének kiválasztása. Ezután következik a filmvázlat és a forgatókönyv kidolgozása. A forgatás megkezdése előtti utolsó fázis a kartonok elkészítése celltechnikával. A technika az áttetsző acetátlapokról, az ún. cellről kapta a nevét. Velük elkerülhetővé válik az újrarajzolás, a cell állókép marad, s csak a külön cellre rajzolt változó részeket váltogatják. Egy egy látványt ceruzával vagy tussal rajzolnak meg részletenként legfeljebb négy szalagra. A rajzokat ezután akriltartalmú festékkel festik, mégpedig a cell hátoldalán, majd a festéket vegyszeresen rögzítik, és a szalagokat csak a szélükön fogják meg. Amikor készek a rajzok, a celleket vízfestékkel a háttérbe helyezik. Ilyenkor rögzítőkapcsokat használnak, melyek beleillenek a szalag lyukaiba. Ez biztosítja a pontos fedést. Az árnyékok elkerülése miatt üveglappal szorítják le őket.
Az alakok mozgása a következőképpen oldható meg: meghatároznak négy jellegzetes helyzetet, s ezek közé berajzolják a mozgás fázisait, amelyek ciklusokat alkotnak. A jól kidolgozott mozdulatsort cellekre rajzolják 1-től 4-ig. Másodpercenként 18 kép készül. Ha a mozgás fél másodpercig kell hogy tartson, akkor 9 képkockára van szükségünk. Minden képkockát külön fényképeznek. A mozdulatok azzal lassíthatók, vagy gyorsíthatók, ha eltérő számú képkockát fényképeznek. Ha a cselekmény lassúbb, akkor a kép közötti helyzeteltérés is kisebb. Gyorsaság illúziója úgy is elérhető, ha a formát eltorzítjuk, megnyújtjuk a mozgás irányába, vagy ha porfelhőt, felcsapódó vizet, párhuzamos vonalakat, elmosódó alakokat festünk.
 
Könnyen ábrázolható metamorfózis (egy forma mássá alakulása), ha néhány filmkockaként váltogatjuk a rajzokat. A rajzfilm forgatásához asztalra, rögzített kamerára, fényre és cell- lapokra van szükségünk. A celleket keretbe, celltartóba helyezik, és rögzítik. Ezután fénymérővel kimérik a fényt, amitől az exponálás függ. Szem előtt kell tartani azt is, hogy egy-egy kép előtt mekkora a gyújtótávolság, ami az objektív körüli fehér szalaggal ellenőrizhető. Hogy a szűrés vagy bővítés egyenletes legyen, a távolságokat azonos részekre kell osztani, és minden egyes részre egy, kettő, vagy három képet felvinni.
A tájképet balról jobbra kell felvenni, s ez úgy érhető el, ha a tájkép rajzát ellenkező irányba mozgatjuk. Az animációs filmszalagra könnyen rávihető a hang. A hangosítás előtt tagolni kell a szöveget, s ha beszédet kell felvenni, ki kell jelölni a magán-és mássalhangzók ejtésének megfelelő szájállásokat. A szájat az egyik, a fejet a másik cellre kell rajzolni.
 
Az animációs film kamera nélkül is elkészíthető, ha a rajzok közvetlenül
nem exponált filmszalagra kerülnek. A rajzot éles tollal a filmszalag fényérzékeny rétegére (emulzió) kerülnek. Vannak olyan szalagok is, amikre színes tussal rajzolhatunk.
 
== A rajzfilm Magyarországon ==
A harmincas évektől kezdve sok animációs film (főleg reklám) került ki Halász János és [[Macskássy Gyula]] keze alól, míg végül a háború után, 1951-ben készült el ''A kiskakas gyémánt félkrajcárja'' című alkotás Macskássy irányításával, amit ma az első magyar rajz-játékfilmként ismerünk.
 
Az ötvenes évek végén megalakult Pannónia Filmstúdióban számos, nemzetközi díjat is nyert alkotás készült, mint a ''Ceruza és radír'' vagy ''A pirospöttyös labda'' (ez utóbbi a gyermekfesztivál pálmáját hozta el Velencéből).
 
A hatvanas években indultak a mai nézőnek is ismerős sorozatok, mint a ''Gusztáv'' (több mint száz epizód készült belőle, a világ számos országában vetítették, sőt vetítik ma is), vagy a '68-ban indult ''[[Mézga család]]''. Ezek már a televízió térhódítását jelzik, csakúgy, mint [[Jankovics Marcell]] népszerű sorozata, a ''[[Magyar népmesék]],'' vagy a ''[[Frakk, a macskák réme]]'' és a ''[[Kérem a következőt!]]'' ([[Nepp József]] munkája). A fölsorolt filmek mind-mind népszerűek lettek itthon csakúgy, mint külföldön, ami nem utolsósorban a fantáziadús képi világnak, és a fanyar, mindenhol érvényes humornak köszönhető.
 
A sok sorozat és rövidfilm után 1973-ban készülhetett el az első egész estés magyar rajzfilm, a [[János vitéz]], Jankovics Marcell alkotása. A másik korabeli siker a ''[[Lúdas Matyi (rajzfilm)|Lúdas Matyi]]'' volt, kevés filmet láttak annyian nálunk, mint [[Dargay Attila]] alkotását. A hetvenes-nyolcvanas években sok fesztiváldíjat nyert rövidfilm mellett (például [[Ternovszky Béla]]: ''Modern edzésmódszerek,'' és az 1981-ben Oscar-t kapott ''[[A légy (film, 1980)|A légy]],'' [[Rófusz Ferenc]] animációja) több, mint 20 egész estés film készült. Csak néhány a méltán sikeres művek közül: ''[[Vuk (film)|Vuk]]'' és ''[[Szaffi (film)|Szaffi]]'' (Dargay Attila), ''[[Háry János (rajzfilm)|Háry János]]'' (Richly Zsolt), ''[[Hófehér]]'' (Nepp József), ''[[Macskafogó]]'' (Ternovszky Béla), vagy a francia partnerrel készült ''[[Az idő urai]].''
 
A kilencvenes években az átszervezések és természetesen a pénzhiány miatt már nagyon kevés rajzfilm készült, több kis stúdió próbálja (sokszor nemzetközi koprodukciók segítségével) életben tartani az animációs művészetet Magyarországon. Jankovics Marcell 2011-re készítette el [[Az ember tragédiája (film)|Az ember tragédiája]] című rajzfilmét.
 
Fontos megjegyezni, hogy az animációnak számos más területe van a rajzfilmen kívül, és ezek a technikák gyakran keverednek; a kilencvenes évektől pedig a számítógép jelentette segítség jelentősen átalakította a filmkészítés technikáját – ez látszik például a 2004-es ''Nyócker'' című filmen.
17 491

szerkesztés