„Twist Olivér (regény)” változatai közötti eltérés

a
elütés
(Belső linkek + apró korrekciók.)
a (elütés)
A '''''Twist Olivér''''' (eredeti címén '''''Oliver Twist''''' vagy '''''The Parish Boy's Progress''''') [[Charles Dickens]] angol író második regénye, melyet [[Richard Bentley]] adott ki 1838-ban. A mű főszereplője ''Twist Olivér'', egy árva kisfiú, aki előbb egy dologházban éli szomorú és kilátástalan életét, majd egy temetkezési vállalkozó veszi a gondjaiba. Olivér végül megszökik, és eljut [[London]]ba, ahol találkozik Jack Dawkinsszal, az ''Agyafúrt Vagánnyal'', egy zsebtolvaj-banda vezetőjével. Dawkins elvezeti őt az idős [[Fagin]] barlangjába, akitől a banda valamennyi tagja a mesterséget tanulta. Olivér ekkor még nem tudja, hogy amit a banda tagjai tesznek, törvénytelen.
 
A ''Twist Olivér''ben Dickens a bűnözőkről és erkölcstelen életükről egyáltalán nem festett [fRomantika[Romantika|romantikus]] képet.<ref>[[Frank Donovan|Donovan, Frank]]. ''The Children of Charles Dickens.'' London: Leslie Frewin, 1968, pp. 61–62.</ref> Épp ellenkezőleg: azáltal, hogy lerántotta a leplet a korabeli London árva gyermekeinek nagyon is sanyarú sorsáról és a velük való kegyetlen bánásmódról, műve nemzetközi viszonylatban is súlyos aggodalmakat váltott ki, melyet a ''nagy londoni árvakrízis'' néven is említenek olykor. (Dickens idejében Londonban rengeteg árva gyermek élt.) A könyv alcíme (magyarul: ''A szegényházi fiú útja'') utalás [[John Bunyan]] [[A zarándok útja]] című, 1678-ban megjelent vallásos művére, illetve [[William Hogart]] festő 18. századi két [[karikatúra]]-sorozatára (''A korhely útja''; ''A szajha útja'') is.<ref>[[Richard J. Dunn|Dunn, Richard J.]]. ''Oliver Twist: Whole Heart and Soul (Twayne's Masterwork Series No. 118''). New York: Macmillan, p. 37.</ref>
 
A mű korai példája a [[társadalmi regény]] típusának; felhívja olvasói figyelmét a korabeli súlyos problémákra, úgymint a szegénytörvény, a gyermekmunka, a gyermekek bűnöző életmódra kényszerítése és az ''utcagyermek'' fogalma. A regény sajátos fekete humorral és szarkazmussal átszőtt története a kor képmutatásait gúnyolja ki. Elképzelhető, hogy megírását [[Robert Blincoe]] angol szerző 1830-as években írt önéletrajza ihlette, melyben az író saját, dologházban töltött, rendkívül nehéz gyermekéveiről s beszámol. Mivel Dickens maga is már gyermekként is dolgozott, innen is kaphatott ihletet a Twist Olivér papírra vetéséhez.