„Saivizmus” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
17. sor:
==Saiva bölcseleti iskolák==
A századok folyamán meglehetősen kidolgozott teológiai rendszerek alakultak ki a saivizmus iskoláin belül.
===Pásupata-szútra===
 
A legrégebbi tanítás a ''pásupata-szútra'', amelyet a hagyomány szerint ''Lakulin'', Siva egy avatárája adott át híveinek, a következő fejezetekből áll:
* Kötöttség (''pása'') – Az ember az illúzió, a becstelenség, tudatlanság és a ragaszkodás foglya
24. sor:
*Szertartások kivitelezése
*A végső megszabadulás (''mukti'')
===Saiva szidhánta===
A ''Saiva szidhánta'', melynek rendszerbe foglalt tanításai ''Mejkanda'': ''Sivadnyánabodha'' c. művében olvashatók. A műben három alapelv egyetemlegességéről értekezik (az ''Úr Siva'', a ''megkötözött személy'', a ''kötelék''). A megszabadulást a megszerzett tudás (''vidja'') útján, különböző szertartásokon (''krija'') keresztül, vezekléssel (jóga) és erényes élettel (''csarja'') lehet elérni. A Saiva szidhánta nem ismeri el Siva [[avatára|avatáráit]], mivel ő az egyetemleges, örökké létező és mindenben jelenlévő „létező tudatosság”, aki nem része a születés – létezés – halál körforgásának (''szanszára''), tehát keletkezéstől mentes. Egyetlen képviselője lehet, az általa földre küldött guru (mester), aki átadja az ő bölcsességét, és hozzásegít a megszabaduláshoz. Siva feladatai a Saiva szidhánta szerint a ''kegyelem gyakorlása'', ''megtévesztés'', ''pusztítás'', a ''létezés folytonosságának biztosítása'', a ''létezés megindítása''.
 
 
A kötöttségnek három kiváltó oka lehet: a [[karma]], amely cselekedeteink által újabb és újabb létezéshez vezet a ''mája'', a fejlődés és hanyatlás kozmikus folyamata és az ''anava'', az énközpontúság.
 
 
 
 
A megszabadulás a ''sivatva'' azaz a sivaság, amikor az egyén eggyé válik Sivával, cselekedetei maguk az Úr cselekedetei, és az ember már túl van minden jón és rosszon.
 
==Kasmíri saivizmus===
 
Az iskola szerint Siva, a sakti, és az ő egyesülésük lelkünkben tükröződik, a tükörkép felismeréséhez vezető út végén elérhető a megszabadulás. Az emberben élő Siva-természet előtérbe kerülése egyfajta rabszolgaságot eredményez, az élet célja ennek a rabszolgaságnak az elérése, hiszen ezzel az őstermészethez jutunk vissza, az anyagi világtól mentes létezéshez.
A ''Saiva szidhánta'', melynek rendszerbe foglalt tanításai ''Mejkanda'': ''Sivadnyánabodha'' c. művében olvashatók. A műben három alapelv egyetemlegességéről értekezik (az ''Úr Siva'', a ''megkötözött személy'', a ''kötelék''). A megszabadulást a megszerzett tudás (''vidja'') útján, különböző szertartásokon (''krija'') keresztül, vezekléssel (jóga) és erényes élettel (''csarja'') lehet elérni. A Saiva szidhánta nem ismeri el Siva [[avatára|avatáráit]], mivel ő az egyetemleges, örökké létező és mindenben jelenlévő „létező tudatosság”, aki nem része a születés – létezés – halál körforgásának (''szanszára''), tehát keletkezéstől mentes. Egyetlen képviselője lehet, az általa földre küldött guru (mester), aki átadja az ő bölcsességét, és hozzásegít a megszabaduláshoz. Siva feladatai a Saiva szidhánta szerint a ''kegyelem gyakorlása'', ''megtévesztés'', ''pusztítás'', a ''létezés folytonosságának biztosítása'', a ''létezés megindítása''.
 
==Jegyzetek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Saivizmus