|
Sorozatok epizódjainak szócikkeinél a bevezető mondatot a {{sl|Epizódbevezető}} sablon használatával kell megírni.
== Életrajzok ==
Okleveles bajkeverő. Irodalmi kidobó legény. Páratlan pofonok prófétája. Egyik kritikusa szerint Murányi Sándor Olivér prózáját nem lehet letenni, az a fajta irodalom, amelyet a diákok szívesen olvasnak a pad alatt, amelynek eredetiségét az írókollégák tiszteletben tartják, amelyre a kevésbé tehetséges irodalmárok irigykednek, s amelytől az olvasó hétrét hajlik nevettében. Olyanok is akadnak, akiknek nem tetszik az író polgárpukkasztó stílusa, de nem is művelne igazi irodalmat, ha mindenki tetszését elnyerné.
{{fő|Wikipédia:Élő személyek életrajza}}
Amikor egy élő személyről szóló cikk bevezetőjében vitatott dolgokról írunk, akkor a tényeket nem kell sem tompítani, sem bőven kifejteni. Mindig kínosan ügyelj a megbízható forrásokra! Fogalmazz lexikonstílusban, és hagyd, hogy a [[Wikipédia:Semleges nézőpont|tények magukért beszéljenek!]]
Az író-harcművész-népi táncos 1974-ben született. „Székelyudvarhely küldte hírhozónak a magyar irodalomba, bizonyára azzal az utasítással: hirdetné, hogy Székelyudvarhelyről is látható Európa, Európában pedig Székelyudvarhely nem jelentéktelen kisváros. Prózája egyként merít a magyar történelemből, a szakralitásból, a kisvárosiasság szülte különc alakok rajzából, de szemtelen biztonsággal és magabiztosságból rántja le a szentet a profánba, s emeli a profánt a magasabb régióba. Az ifjú erdélyi magyar irodalom belvilága karikatúrákra készteti, nyelvi humora ennek a belvilágnak szóhasználatával éppen úgy él, mint az erdélyi hagyományokéval. Útja egyre magasabbra visz” – állítja Fried István Herder-díjas irodalomtörténész a kalandos életű székely fenegyerekről, aki nyolc éves korától hét évig néptáncolt.
A cikk alanyát érintő, nyilvánosságra került friss eseményeket – attól függetlenül, hogy azok vitatottak-e vagy sem - történeti sorrendben kell feltüntetni. Ami a legfrissebb az nem feltétlenül a legfontosabb, ezért meg kell találni az egyensúlyt az új és a régi információk elosztása/leírása között a semleges nézőpont betartása mellett. A legjobb példa erre az, amikor valaki meghal. Ekkor nem kell a bevezetőt teljes egészében átdolgozni, hacsak a halál oka nem nevezetes. A haláleset leírására egy mondat általában elég.
1987-ben a Nicolae Ceauşescu főfőelvtárs tiszteletére rendezett Megéneklünk Románia Országos Fesztiválon legkisebbségiként első díjat nyert a kalotaszegi legényessel, megelőzve a többségi táncosokat.
1986-ban kezdett el karatézni, 2006-ban lett fekete öv harmadik danos karatemester. Előtte azonban 1998-ban országos bajnok lett.
Tizennyolc évesen két hétig volt ferences szerzetes jelölt – állítása szerint ennyit bírta nő nélkül.
2004-től Szegedy-Maszák Mihály akadémikus doktori hallgatója volt az ELTÉ-n. Doktori képzését tavaly zárta le, jelenleg a disszertáció elkészítésén dolgozik, amelynek címe: A szimbólum irodalomtudományi és teológiai dimenziói a szövegolvasás horizontváltásában.
2007-ben a kolozsvári Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholynál debütált Felnyomták szentnek című kötetével, amelyről még most is cikkeznek a sajtóban. Az általa alapított műfaj, a Pornóprédikátzió nem hétköznapi irodalmi fogás. Az író kemény erotikus szövegeit irónia színezi át, egyensúlyt teremtve a végletek között: szent és profán, áhítatos és obszcén, finom és durva. 2012-ben a Kalligram Kiadónál megjelent Zordok, a székely szamuráj lovagregény és pikareszk elemeket tartalmazó modern munka, amelyben a szerző a poeticitás magas fokán és mégis kíméletlen szókimondással, humoros előadásmóddal, újszerű tárgyválasztással, meglepetésekkel teli, váratlan fordulatokkal hoz színt a kortárs magyar irodalomba.
== Alternatív nevek ==
|
