„Papirusz” változatai közötti eltérés

151 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
bővítés
a (r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: ml:പാപ്പിറസ്)
a (bővítés)
{{lektor}}
[[Fájl:Papyrus along the Nile in Uganda - by Michael Shade.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Nílus]]i Papiruszsás]]
A '''papirusz''' növényi rostokból – elsősorban a [[papiruszsás]]{{linkiw|papiruszsás|papyrus sedge|en}}ból – készített, írásra alkalmas felületű anyag. Általában tekercsben tárolták, mert a hajtogatást nem tűri. A korai [[ókori Egyiptom|egyiptomi]] köznapi írás legfontosabb alapanyaga, amely meghatározta az írásfejlődést is. A korai [[középkor]]ban [[Európa|Európában]] is elterjedt, de Egyiptom [[641]]-es arab megszállása után az alapanyag hozzáférhetetlenné vált, ezért jelentőségét elvesztette, és más anyagokkal próbálták helyettesíteni.
 
== Az első íráshordozók ==
[[Fájl:Papirusz1.jpg|bélyegkép|jobbra|Papirusz festett képpel]]
 
Az emberiség körülbelül i. e. 3000 óta használja az [[írás]]t gondolatai rögzítésére. Eleinte leginkább kint, a szabad természetben található anyagokra vésték az emberek írásaikat, ilyen volt például a kő. Majd később erre a célra külön megformázták magukat a köveket, hogy könnyebb legyen a használatuk. Voltak olyan területek, ahol nem lehetett olyan könnyen követ találni, például a síkságok. Ezeken a helyeken az [[agyag]]táblákat használták, mint [[írás]]hordozókat. Abba vésték bele az írást, majd napon szárították és kiégették. Az Ókori [[Egyiptom]]ban a [[papirusznád]]ból ''(Cyperus papyrus)'' készített papiruszt használták az írásrögzítésére. A papirusznád főleg a [[Nílus]] vidékén nőtt. Később a [[pergamen]] vált fontossá, amely [[juh]] és [[házikecske|kecskebőrből]] készült és mind a mai napig fontos íráshordozó.
 
1 953

szerkesztés