„Jégbor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
formázás |
|||
1. sor:
[[Fájl:Icewine.jpg|bélyegkép|300px|Jégbor pohárban]]
A '''jégbor''' a [[természetes édes bor]]ok egy fajtája, amely nevét arról kapta, hogy olyan szőlőszemekből készül, amelyek előzőleg megfagytak. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz és emiatt a fagyott szőlőből préselt bor koncentrált [[szárazanyag]]-tartalmú, nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú
A jégbor készítési elve hasonló a [[fagydesztillálás]] eljárásához, amelyet egyéb italok előállításában is felhasználnak. A különbség
A leghíresebb jégborokat [[Németország]]ban, [[Kanada|Kanadában]] és [[Ausztria|Ausztriában]] állítják elő, de jégbor sok országban készül, minden bortermelő kontinensen, beleértve [[Magyarország]]ot is. A világ legnagyobb jégbortermelője [[Kanada]], ahol a kiszámítható fagyos időjárás sokkal biztonságosabb termelési körülményeket tesz lehetővé.
== Jégbor Magyarországon ==
Magyarországon a rendszerváltás után több magántermelő kezdett el foglalkozni a jégbor készítéssel. Jelenleg klimatikus és gazdálkodási adottságai miatt a [[Hajós-Bajai borvidék]] számít az autentikus "Jégbor-vidéknek", hiszen már 5 pincészet is készít itt évente jégbort, illetve a piac jelentős részét ők uralják.
16. sor:
== A jégbor történelme ==
A fagyott szőlőből való borkészítés természetesen nem napjaink találmánya. Martial római kori író (isz. 40-103) már tudósított arról, hogy némely szőlősgazda szőlőjét novemberben fagyottan szüreteli. Nagyjából ugyanebben az időben írt [[Caius Plinius Caecilius|idősebb Plinius]] bizonyos szőlőfajtákról, melyeket korán sohasem szüretelnek le, csak
▲A fagyott szőlőből való borkészítés természetesen nem napjaink találmánya. Martial római kori író (isz. 40-103) már tudósított arról, hogy némely szőlősgazda szőlőjét novemberben fagyottan szüreteli. Nagyjából ugyanebben az időben írt [[Caius Plinius Caecilius|idősebb Plinius]] bizonyos szőlőfajtákról, melyeket korán sohasem szüretelnek le, csak késöbb, miután a bogyók megfagytak.
Ezek után a tudósítások után azonban 1700 évnek kellett eltelnie, hogy az emberiség ismét hírt halljon a jégborról, mégpedig [[Németország]] borászai révén. [[Dromerscheinben]] (Bingen mellett) az [[1829]]-es évjáratú szőlőből az extrém hideg miatt néhány szőlősgazda a tőkéken hagyott valamennyi szőlőt hogy a madaraknak legyen mit csipegetni. A maradékot [[1830]]. február 11-én szüretelték le, és meglepetten tapasztalták hogy rendkívül édes, és különleges aromájú [[must]] készült a fagyott szőlőből. A 19. századból a német szakirodalom még említést tesz az [[1846]]-os, [[1875]]-ös, és [[1890]]-es évekről is, amikor fagyott szőlőt szüreteltek a gazdák, és különleges minőségű természetes édes borokat készítettek.
Ezután már nem kellett olyan túl sokat várni.
Az [[1950
A német borászok jégborral elért piaci sikerei a környező országok borászainak is felkeltették az érdeklődését. Az [[1970]]-es években [[Ausztria]], de [[Magyarország]] borászai számára is szakmai téma lett a jégbor készítés.
Az osztrákok léptek gyorsabban. [[Mönchnaf]]ban 1970-ben Julius Hafner elkészítette az első jégborát, és jelentős sikereket ért el termékével a nemzetközi borversenyeken. Magyarországon a Hosszúhegyi Állami Gazdaság próbálkozásai az akkori gazdasági viszonyok tükrében kudarcra voltak ítélve, de [[1973]]-ban és [[1976]]-ban is készítettek jégbort kis mennyiségben.▼
▲[[Mönchnaf]]ban 1970-ben Julius Hafner elkészítette az első jégborát, és jelentős sikereket ért el termékével a nemzetközi borversenyeken. Magyarországon a Hosszúhegyi Állami Gazdaság próbálkozásai az akkori gazdasági viszonyok tükrében kudarcra voltak ítélve, de [[1973]]-ban és [[1976]]-ban is készítettek jégbort kis mennyiségben.
Sokkal sikeresebbek voltak a kanadaiak. [[British Columbia]]-ban az [[Okanagan tó]] melletti borvidéken 1973-ban Walter Hainke elkészítette [[Kanada]] első jégborát, majd fia Tilman Hainke, és annak felesége Sandra folytatták, és vitték sikerre ezt a munkát. Napjainkban Kanada a világ legnagyobb
[[1990
Így lassan teljes lesz a kép, hiszen mind az északi, mind a déli féltekén kihasználják a borászok a földrajzi fekvés, és időjárás által biztosított összes lehetőséget.
== Jégbor készítésére alkalmas fajták ==
[[Fájl:jegszolo1.jpg|bélyegkép|250px|Szüret előtt – Fagyott rajnai rizling]]
A jégborokat Európában az 1950-1990-es években döntően Rajnai Rizlingből (jégbor készítéséhez legalkalmasabb a Geisenheimben nemesített rizling klón) készítették. Ma már
== A
A
▲A jégborkészítés törvényi előírásai országonként változnak. Ausztriában a must cukorfokának minimum 25 K [[lostenburgi fok]]ot kell elérni, Németországban minimum 110 [[Öechsle]]. Mindkét országban a szüretet -7 °C alatt kell végezni.
Kanadában a szüretet -8 °C alatt kell végezni, és a mustnak minimum 32 [[Brix-fok|Bx°]]-nek kell lenni.
Magyarországon a jégbor készítés 2004 óta tartozik a [[Bortörvény]] hatálya alá. Törvény szerinti deklarációja: "Jégbor olyan meghatározott termőhelyű minőségi bor, amelyet túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával állítottak elő és amelynek mustja legalább 25,0 tömegszázalék, 282 gr/l cukrot tartalmaz."
E sorok írója végigjárta a kanadai jégboros cégeket az [[Okanagan Valley]]-ben [[Ontario]]ban, valamint Németországban, Ausztriában, és a kínai [[Heilingjiang]] tartományokban is. Tapasztalatai alapján Magyarországnak lehetnek esélyei a
== Jégbor készítés nehézségei ==
A jégbor készítésnek a rizikófaktora hazánkban kicsit nagyobb mint például Kanadában vagy Németországban. Nálunk biztosítani kell a vagyonvédelmi feladatokat, védeni kell a termést a madaraktól elsősorban a seregélyektől, valamint a vadaktól, és egy esős november, vagy december elviheti a teljes termést, egyszerűen lefolynak a fürtök a tőkéről (például 2001-ben). Emiatt a jégbor készítés kockázata a legnagyobb a borászati termékpalettán – hiszen a hektáronkénti termés a szüret idején nem több 900–1200 kg-nál, holott ugyanezen terület „normál” termése 7000–8000 kg is lehet.
Miután a préselés is fagyott szőlőből történik, a lékinyerés is rendkívül alacsony, tehát optimális esetben 500-700 l jégbor készíthető egy hektárról. A borkészítés technológiája sem egy egyszerű feladat, hiszen a 300-400 gr/kg cukortartalmú mustok erjedése hosszantartó folyamat, ami alatt a jellegzetes illat, íz, aromaanyagok károsodhatnak, a minőség csökkenhet. Mindezzel csupán arra kívántam utalni, hogy a számunkra adott alapvető természeti feltételek mellett számos egyéb feltételt biztosítani kell annak aki a jégbor készítésre adja a fejét. Ugyanakkor a különleges minőség, az egyedi íz, a bor eredetisége, modernsége és divatossága kárpótolhatja készítőjét a fáradságért és a megnövelt kockázatért.
== A jégbor piaca ==
A Jégborok jelentős részét a [[Távol-Kelet]]re exportálják, sőt a Bravo Venture csoport [[2002]]-ben Kínával aláírt egy szerződést 1400 ha szőlő telepítésére Heilongjiang tartományban (Wuchang) – aminek terméséből jégbort fognak készíteni.
A jégbor iránti kereslet természetesen korlátozott, hiszen egy viszonylag drága termékről van szó.
61 ⟶ 58 sor:
* Dr. Sümegi József: A jégbor világa – Bor és Piac magazin, 2006. június
==
* [http://www.sumegi.hu/kepek/jegbor.wmv Jégbor szüret (wmv formátum, 6 MB, kb. 10 perc)]
* [http://sumegi.hu/ Jégbor microsite)]
| |||