„Jégbor” változatai közötti eltérés

82 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
formázás
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(formázás)
{{korr}}{{lektor|2006 novemberéből}}
[[Fájl:Icewine.jpg|bélyegkép|300px|Jégbor pohárban]]
A '''jégbor''' a [[természetes édes bor]]ok egy fajtája, amely nevét arról kapta, hogy olyan szőlőszemekből készül, amelyek előzőleg megfagytak. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz és emiatt a fagyott szőlőből préselt bor koncentrált [[szárazanyag]]-tartalmú, nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú is lesz.
 
A jégbor készítési elve hasonló a [[fagydesztillálás]] eljárásához, amelyet egyéb italok előállításában is felhasználnak. A különbség azannyi, hogy a jégborok esetében a fagyás az [[erjedés|erjesztést]] megelőzően és nem utána történik. Más természetes édes boroktól eltérően a jégborok alapjául szolgáló [[szőlő]]fajták vastag héjúakvastaghéjúak, így nem fogékonyak a nemespenészre ([[Botrytisnemes cinereapenész]]re ''(Botrytis cinerea)''.
 
A leghíresebb jégborokat [[Németország]]ban, [[Kanada|Kanadában]] és [[Ausztria|Ausztriában]] állítják elő, de jégbor sok országban készül, minden bortermelő kontinensen, beleértve [[Magyarország]]ot is. A világ legnagyobb jégbortermelője [[Kanada]], ahol a kiszámítható fagyos időjárás sokkal biztonságosabb termelési körülményeket tesz lehetővé.
 
== Jégbor Magyarországon ==
 
Magyarországon a rendszerváltás után több magántermelő kezdett el foglalkozni a jégbor készítéssel. Jelenleg klimatikus és gazdálkodási adottságai miatt a [[Hajós-Bajai borvidék]] számít az autentikus "Jégbor-vidéknek", hiszen már 5 pincészet is készít itt évente jégbort, illetve a piac jelentős részét ők uralják.
 
 
== A jégbor történelme ==
A fagyott szőlőből való borkészítés természetesen nem napjaink találmánya. Martial római kori író (isz. 40-103) már tudósított arról, hogy némely szőlősgazda szőlőjét novemberben fagyottan szüreteli. Nagyjából ugyanebben az időben írt [[Caius Plinius Caecilius|idősebb Plinius]] bizonyos szőlőfajtákról, melyeket korán sohasem szüretelnek le, csak késöbbkésőbb, miután a bogyók megfagytak.
 
A fagyott szőlőből való borkészítés természetesen nem napjaink találmánya. Martial római kori író (isz. 40-103) már tudósított arról, hogy némely szőlősgazda szőlőjét novemberben fagyottan szüreteli. Nagyjából ugyanebben az időben írt [[Caius Plinius Caecilius|idősebb Plinius]] bizonyos szőlőfajtákról, melyeket korán sohasem szüretelnek le, csak késöbb, miután a bogyók megfagytak.
Ezek után a tudósítások után azonban 1700 évnek kellett eltelnie, hogy az emberiség ismét hírt halljon a jégborról, mégpedig [[Németország]] borászai révén. [[Dromerscheinben]] (Bingen mellett) az [[1829]]-es évjáratú szőlőből az extrém hideg miatt néhány szőlősgazda a tőkéken hagyott valamennyi szőlőt hogy a madaraknak legyen mit csipegetni. A maradékot [[1830]]. február 11-én szüretelték le, és meglepetten tapasztalták hogy rendkívül édes, és különleges aromájú [[must]] készült a fagyott szőlőből. A 19. századból a német szakirodalom még említést tesz az [[1846]]-os, [[1875]]-ös, és [[1890]]-es évekről is, amikor fagyott szőlőt szüreteltek a gazdák, és különleges minőségű természetes édes borokat készítettek.
 
Ezután már nem kellett olyan túl sokat várni.
Az [[1950]]-es évekbenévek]]ben egyre több német szőlősgazda ismerte fel a jégbor attraktivitását, a jégborban rejlő üzleti lehetőséget, és már nem bízták a véletlenre a jégbor készítést, hanem lassan kialakult ennek technikája, technológiája, majd törvényi szabályozása.
 
A német borászok jégborral elért piaci sikerei a környező országok borászainak is felkeltették az érdeklődését. Az [[1970]]-es években [[Ausztria]], de [[Magyarország]] borászai számára is szakmai téma lett a jégbor készítés.
 
Az osztrákok léptek gyorsabban. [[Mönchnaf]]ban 1970-ben Julius Hafner elkészítette az első jégborát, és jelentős sikereket ért el termékével a nemzetközi borversenyeken. Magyarországon a Hosszúhegyi Állami Gazdaság próbálkozásai az akkori gazdasági viszonyok tükrében kudarcra voltak ítélve, de [[1973]]-ban és [[1976]]-ban is készítettek jégbort kis mennyiségben.
Az osztrákok léptek gyorsabban.
 
[[Mönchnaf]]ban 1970-ben Julius Hafner elkészítette az első jégborát, és jelentős sikereket ért el termékével a nemzetközi borversenyeken. Magyarországon a Hosszúhegyi Állami Gazdaság próbálkozásai az akkori gazdasági viszonyok tükrében kudarcra voltak ítélve, de [[1973]]-ban és [[1976]]-ban is készítettek jégbort kis mennyiségben.
Sokkal sikeresebbek voltak a kanadaiak. [[British Columbia]]-ban az [[Okanagan tó]] melletti borvidéken 1973-ban Walter Hainke elkészítette [[Kanada]] első jégborát, majd fia Tilman Hainke, és annak felesége Sandra folytatták, és vitték sikerre ezt a munkát. Napjainkban Kanada a világ legnagyobb jégborkészítőjejégbor készítője, megelőzte Németországot és Ausztriát. A Hainke pincészet mellett a Hillebrand, a Suddenly az Inniskillin, a Konzelmann, a Pilliteri pincészetek 2003-ban 4089 tonna szőlőből 629.000 liter jégbormustotjégbor mustot készítettek, és kettő cég – a Magnotta és az Inniskillin már elkezdték a jégbor-pezsgő készítését is.
 
[[1990]]-es évekbenévek]]ben jöttek az első hírek a déli féltekéről, hogy [[Új-Zéland]] és [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] is elkezdte a jégbor készítését.
Így lassan teljes lesz a kép, hiszen mind az északi, mind a déli féltekén kihasználják a borászok a földrajzi fekvés, és időjárás által biztosított összes lehetőséget.
 
== Jégbor készítésére alkalmas fajták ==
[[Fájl:jegszolo1.jpg|bélyegkép|250px|Szüret előtt – Fagyott rajnai rizling]]
A jégborokat Európában az 1950-1990-es években döntően Rajnai Rizlingből (jégbor készítéséhez legalkalmasabb a Geisenheimben nemesített rizling klón) készítették. Ma már találkozhatunklehet találkozni a [[Rizling]] mellett [[Müller Thurgau]]ból, [[Fűszeres Tramini]]ból, [[Muskotályos]] szőlőkből, sőt kékszőlőből készült ([[Cabernet]], [[Kékfrankos]], [[Pinot noire]]) jégborokkal is. Kanadában még ettől is színesebb a kép. Itt jégbort készítenek Rizlingből, [[Vidal]]-ból, [[Pinot Blanc]]ból, [[Muscat Ottonel]]ből, [[Chardonnay]]ból, [[Cabernet Sauvignon]]ból, [[Cabernet Franc]]ból, [[Merlot]]ból és a [[Gamay]]ből.
 
== A jégborkészítésjégbor készítés törvényei országonként ==
A jégborkészítésjégbor készítés törvényi előírásai országonként változnak. Ausztriában a must cukorfokának minimum 25 K [[lostenburgi fok]]ot kell elérni, Németországban minimum 110 [[Öechsle]]. Mindkét országban a szüretet -7 °C alatt kell végezni.
 
A jégborkészítés törvényi előírásai országonként változnak. Ausztriában a must cukorfokának minimum 25 K [[lostenburgi fok]]ot kell elérni, Németországban minimum 110 [[Öechsle]]. Mindkét országban a szüretet -7 °C alatt kell végezni.
Kanadában a szüretet -8 °C alatt kell végezni, és a mustnak minimum 32 [[Brix-fok|Bx°]]-nek kell lenni.
Magyarországon a jégbor készítés 2004 óta tartozik a [[Bortörvény]] hatálya alá. Törvény szerinti deklarációja: "Jégbor olyan meghatározott termőhelyű minőségi bor, amelyet túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával állítottak elő és amelynek mustja legalább 25,0 tömegszázalék, 282 gr/l cukrot tartalmaz."
E sorok írója végigjárta a kanadai jégboros cégeket az [[Okanagan Valley]]-ben [[Ontario]]ban, valamint Németországban, Ausztriában, és a kínai [[Heilingjiang]] tartományokban is. Tapasztalatai alapján Magyarországnak lehetnek esélyei a jégborkészítésjégbor készítés területén, elsősorban azokon a borvidékeken, ahol az őszi, kora téli fagyok általában november végén, december közepén beköszöntenek. A pincészetében az 2003 és 2005 közötti 3 évben mindig karácsony előtt le tudták szüretelni a jégbort adó szőlőt. (2003. december 6., 2004. december 17., 2005. december 15., 16., 17.)
Pincészetében az elmúlt 3 évben mindig karácsony előtt le tudták szüretelni a jégbort adó szőlőt. (2003. december 6., 2004. december 17., 2005. december 15., 16., 17.)
 
== Jégbor készítés nehézségei ==
 
A jégbor készítésnek a rizikófaktora hazánkban kicsit nagyobb mint például Kanadában vagy Németországban. Nálunk biztosítani kell a vagyonvédelmi feladatokat, védeni kell a termést a madaraktól elsősorban a seregélyektől, valamint a vadaktól, és egy esős november, vagy december elviheti a teljes termést, egyszerűen lefolynak a fürtök a tőkéről (például 2001-ben). Emiatt a jégbor készítés kockázata a legnagyobb a borászati termékpalettán – hiszen a hektáronkénti termés a szüret idején nem több 900–1200 kg-nál, holott ugyanezen terület „normál” termése 7000–8000 kg is lehet.
Miután a préselés is fagyott szőlőből történik, a lékinyerés is rendkívül alacsony, tehát optimális esetben 500-700 l jégbor készíthető egy hektárról. A borkészítés technológiája sem egy egyszerű feladat, hiszen a 300-400 gr/kg cukortartalmú mustok erjedése hosszantartó folyamat, ami alatt a jellegzetes illat, íz, aromaanyagok károsodhatnak, a minőség csökkenhet. Mindezzel csupán arra kívántam utalni, hogy a számunkra adott alapvető természeti feltételek mellett számos egyéb feltételt biztosítani kell annak aki a jégbor készítésre adja a fejét. Ugyanakkor a különleges minőség, az egyedi íz, a bor eredetisége, modernsége és divatossága kárpótolhatja készítőjét a fáradságért és a megnövelt kockázatért.
 
== A jégbor piaca ==
 
A Jégborok jelentős részét a [[Távol-Kelet]]re exportálják, sőt a Bravo Venture csoport [[2002]]-ben Kínával aláírt egy szerződést 1400 ha szőlő telepítésére Heilongjiang tartományban (Wuchang) – aminek terméséből jégbort fognak készíteni.
A jégbor iránti kereslet természetesen korlátozott, hiszen egy viszonylag drága termékről van szó.
* Dr. Sümegi József: A jégbor világa – Bor és Piac magazin, 2006. június
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
* [http://www.sumegi.hu/kepek/jegbor.wmv Jégbor szüret (wmv formátum, 6 MB, kb. 10 perc)]
* [http://sumegi.hu/ Jégbor microsite)]