„Vitéz János studiolója” változatai közötti eltérés

A [[studiolo]] az [[itália]]i [[reneszánsz]] szerint a [[15. század|15]]-[[18. század]]i palotákon belül egy csendes dolgozószoba, egy tudományos – a szolgáktól és látogatóktól távoli – menedékhely, könyvekkel teli, művészeti alkotásokkal gazdagon díszített, a hálószobához közeli helyiség. Amíg a paloták nagyobb helyiségeinek fűtése a téli időszak alatt csak nehezen, a kisebb dolgozószobáké könnyebben megoldható volt. Az érsekek [[14. század|14]]-[[15. század]]i várkastélya gazdagságban és pompában a királyi udvarral vetekedett, ezek tárgyi emlékeit: a kályhacsempéket, a bronz és kerámia díszedényeket, gyertyatartókat, és fegyvereket a múzeum tárolóiban őrzik.

 

 

A studiolo leginkább az ''erények freskójá''ról ismert, amely a keresztény teológia négy sarkalatos erényének (''Prudentia'' - Okosság, ''Fortitudo'' - Erősség, ''Temperantia'' - Mértékletesség és ''Justitia'' - Igazságosság) architekturális keretbe foglalt, [[Allegória|allegorikus]] nőalakokként ábrázolt freskója. A helyiség többi feléről sajnos nem maradt ép állapotban freskó, de itt is kisebb-nagyobb festett vakolatdarabok találhatók. Az [[1934]]-es feltáráskor a beomlott boltozat darabjain is fellelhetők voltak a festészeti program, feltehetőleg ''lunettá''hoz tartozó töredékei. Elemeire széthullva találtak meg az egykori boltozat hevederívét, az ún. ''Zodiákus ív''et, amelyen az [[állatövi jegyek]] festett jelképei sorakoznak.