„Miskolci repülőtér” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Jegyzetek: DEFAULTSORT AWB (8350)
53. sor:
A ''Horthy Repülőalap'' támogatásával [[1934]]-ben vitorlázórepülő kiképző központ létesült [[Sajókápolna|Sajókápolnán]], illetve egy leszállóhely [[Arnót]]on, így a vitorlázórepülő előképzés különvált a motoros és katonai képzéstől. A miskolci repülőtérhez kapcsolódóan több épületet és hangárt építettek.
 
A [[II.második világháború]]t megelőzően a motoros kiképzés keretein kívül egy futárrepülő raj és a ''VII. Közelfelderítő Repülőszázad'' állomásozott a repülőtéren. [[1940]]. [[július 4.|július 4-én]] az első repülődandár parancsnokságát Görömböly-Tapolcára, mai elnevezéssel [[Miskolctapolca|Miskolctapolcára]] helyezték.
 
A háború alatt a repülőtér átmenetileg kiegészült egy könnyűbombázó repülőszázaddal. A felvidéki és a kezdeti keleti hadmozdulatok után a harci felszállásokat Felsőábrány, mai nevén [[Bükkábrány]], [[Sajóörös]] és [[Rakamaz]] hadi repülőtereiről hajtották végre. [[1942]]-ben a ''Kassai Repülőakadémia'' egy évfolyama is áttelepült Miskolcra. A háború végén a megszálló román haderő repülőgépei is állomásoztak a repülőtéren [[1944]] novemberétől egészen [[1945]] júniusáig.<ref>Aero Historia folyóirat, 1990. június, 52. oldal</ref> A ''Kecskeméti Vadászrepülő Század'' [[Jak–9|Jak–9P]] típusokkal Miskolcra települt [[1949]] augusztusában. A korszerű nagy sebességű, így hosszabb futópályát igénylő repülőgépek megjelenésével viszonylag kis mérete miatt a miskolci repülőtér jelentősége fokozatosan csökkent, majd katonai alkalmazása megszűnt.