„1876-os megyerendezés” változatai közötti eltérés

Az '''1876-os vármegyerendezés''' egyike volt [[Magyarország]] nagy közigazgatási reformjainak, ami során minden [[feudalizmus|feudális]] közigazgatási egységet eltöröltek és területüket [[vármegye|vármegyékbe]] szervezték vagy olvasztották, valamint a meglévő vármegyerendszert is alaposan újragondolták és az egészet egy egységes séma alapján újjászervezték.
==Története==
A megyerendezés a [[Tisza Kálmán-kormány]] egyik első intézkedése volt, amivel Magyarország fejlődését kívánták (sikeresen) elősegíteni, mivel az addigi közigazgatási rendszer ekkora már bőven elavult és a sokféleségsokfélesége miatt áttekinthetősége és kezelhetősége is problémákba ütközött.
 
A kormány az ország teljes területét (elsőreelsőször) 65<!-- NEM ELÍRÁS! --> [[vármegye|vármegyébe]] szervezte át, felszámolva minden korábbi ([[Szék (terület)|szék]], [[Kerület (közigazgatás) |kerület]], [[mezőváros]], [[vidék (közigazgatás)|vidék]], [[szabad királyi város]], stb.) közigazgatási egységet, formát és szokást, egyúttal egységesítve is azokat. Összesen 18 új vármegye született, igaz a rendszer átszervezése során kilenc addig létező vármegyét pedig megszüntettek, vagyis az átalakítások végén összesen kilenc vármegyével lett több.
 
A közigazgatási reformok átfogó, meghatározó részét végül 1881-ben zárták le;, ekkor [[Krassó vármegye|Krassó]] és [[Szörény vármegye|Szörény]], valamint [[Abaúj vármegye|Abaúj]] és [[Torna vármegye|Torna]] vármegyék egyesítésével alakítva ki és egyben véglegesítve a 63 vármegye, plusz a [[magyar tengermellék]] (azaz [[Fiume]]) rendszerét. (Utóbbi később sem lett sohavált [[vármegye|vármegyévé]])
 
Ez a rendszer olyan sikeresnek bizonyult, hogy minimális változásokkal egészen az [[első világháború]] elvesztéséigvégéig fennmaradt ([[de jure]] a [[trianoni békeszerződés]] aláírásáig).
 
== Források ==
47 112

szerkesztés