„Harold Harmsworth” változatai közötti eltérés

[[1927]]-ben tette meg első magyarországi útját, melytől kezdve a magyar [[revízió]] egyik fő támogatójává vált. [[1927]]. június 20-ai beharangozó szerint a másnapi lapban ''viscount Rothermere'' tollából szókimondó cikk elemzi majd a közép-európai helyzetet. [[Június 21.|június 21-én]] jelent meg történelmi nevezetességű cikke, '''Magyarország helye a Nap alatt'''<ref>Teljes szövegét lásd: [http://mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&kod=15&kat=6&PHPSESSID=ztsidpch A '''Magyarország helye a Nap alatt''' szövege]</ref> címmel az általa alapított ''Daily Mail''-ben. Ezzel az írással indult el a Magyarország [[trianoni békeszerződés]] utáni helyzetére való nemzetközi figyelemfelkeltés. E cikk hatására magyar tisztelői közadakozásból egy kutat avattak a lord tiszteletére amely [[Budapest]]en ma is a [[Szabó Ervin tér]]en látható.

''Rothermere'' azonban valószínűleg nem politikai meggyőződésből állt a magyar revízió mellett (legalábbis eleinte, de később is inkább szimpátia alapon), hiszen akkor már 1920-ban felszólalhatott volna. 1923-tól 1927-ig nagy nemzetközi gazdaságpolitikai botrány húzódott el, amely a magyar kormány kezdeményezésére [[Románia]] ellen indított törvényességi vizsgálatból fakadt. A trianoni békeszerződés deklarált, de soha be nem tartott szabályozása szerint a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetése tilos volt, továbbá tilos lett volna a kényszerből állampolgárságot váltó lakosság vagyonbizonytalanságát előidézni. Ezzel szemben minden utódállam – elsősorban a magyar parasztság földjeiből – nagyszabású földreformokat hajtott végre, melynek során a magyar és német parasztság semmit sem kapott. Gyakori volt a teljes vagyonelkobzás. A trianoni békeszerződés ''expressis verbis'' kimondja, hogy az '''optánsok''' a földbirtokukat megtarthatják. (Az ''optálás'' itt két lehetséges állampolgárság közti '''szabad választást''' jelent.) Ezt a szabályt egyetlen kisantant állam sem tartotta be.

Beneš a levélre alig burkolt arroganciával válaszolt. Beneš elutasító magatartása már újabb cikk írására sarkallta, amely a '''Korrekt eljárást Magyarországnak''' című fejezete egyik bekezdése így szól:

*''Amit„Amit a magyaroknak kérek, az nem egyéb, mint az elemi igazság. A háború előtti határokhoz való visszatérés gondolata szóba sem jöhet. Magyarországnak meg kell fizetnie a vereség árát. De ez nem ok arra, hogy olyan igazságtalanságokat kényszerítsenek rá, amelyek megszüntetése a háború egyik célja volt. Magyarországnak teljesen jogos és ésszerű igénye, hogy visszaszerezze a túlnyomóan magyarok lakta területeket, amelyek a trianoni szerződés következtében kerültek határai túloldalára, és amelyeket elválasztanak tőlük minden eszközzel, amelyet csak rosszindulatú szomszédai kitalálni képesek.”''