„Medgyes ostroma (1534)” változatai közötti eltérés

Magyarország közelében látszólag Moldva volt az egyetlen állam, ami szilárdan Gritti szövetségesének számított. A magyar és havasalföldi diplomácia ekkor [[IV. Péter moldvai fejedelem|IV. Péter vajda]] ellenségéhez Lengyelországhoz fordult, amelyet egy Moldva elleni támadásra kívántak sarkalni.<br>

Szapolyai uralma már csak azért is veszélyben forgott, mert Gritti önkényuralma miatt sokan pártoltak el Ferdinánd mellé. A magyar lakosság éppúgy gyűlölte a kormányzót mint a nemesek, mert török zsoldosait szerte engedte Erdélyben, akik raboltak és fosztogattak. Legfőbb ellenségének az erdélyi vajda és váradi püspök Czibak Imre számított, aki komolyan átlátta a Grittiben rejlő veszélyt. A királyt állandóan figyelmeztette, hogy Gritti elorozza a királyi jövedelmeket és hatalomra tör. Szapolyai [[1534]]-re kezdte komolyan venni Czibak intését, s mikor bizonyossá vált, hogy Isztambulban már nem áll olyan biztosan, mint korábban, elhatározta, hogy fellép a kormányzó ellen. Gritti nem hátrált meg, mert bízott a moldvai támogatásban. Havasalföldön ráadásul felakasztatott többek közt egy Iliaș nevű bojárt, mert nem az nem akarta támogatni őt, emiatt Vlad már csak az alkalmat leste, hogy mikor vehet revánsot a gyűlölt kormányzón.<br>

Czibak a [[Maros]] mellett [[Felmér]]en ütött tábort, ahová Grittit várta, kivel tárgyalni szándékozott. Gritti [[augusztus 11.|augusztus 11]]-én virradóra tért meg Felmérre, ahol katonái megtámadták Czibak táborát és a püspököt brutális kegyetlenséggel megölték.