|
== Családja ==
Cao [[Han kínaiak|han kínaiként]] született abban a [[mandzsuk]] uralta [[Csing-dinasztia|{{kínai|Qing|Csing}}-dinasztia]] idején, ahol a kínaiak csak másodrangú alattvalóknak számítottak. A [[Kína|Kínát]] meghódító mandzsuk, a kínai és a mandzsu népet, kultúrát egyaránt jól ismerő írástudókat, akik a kezdeti időszakban segítségükre voltak hódításaik során, úgy nevezett „belső zászlóknak” nevezett katonai egységekbe sorolták, akiket olykor közvetlenül a {{kínai|Qing|Csing}} császárok családjainak szolgálatába állítottak. A mandzsuk őket nevezték a „ház embereinek” (mandzsuul: ''booi'' ᠪᠣᠣᡳ; kínaiul {{kínai|''baoyi''|''pao-ji''}} 包衣), amely hivatal apáról fiúra szállt.{{refhely|Gernet 2001.|361. o.}} {{kínai|Cao Xueqin|Cao Hszüe-csin}} egyik őse a nyolc zászló közül az „Egyenes Fehér Zászló” ({{kínai|''Zheng Bai Qi''|''Cseng Paj Csi''}} 正白旗) katonai egységben teljesített szolgálatot tisztviselő hivatalnokként.<br>[[Kang-hszi császár|{{kínai|Kangxi|Kang-hszi}}]] 康熙 császár (ur. 1661-1722) uralkodásának idején volt a Cao család tekintélye, hatalma és befolyása a csúcsponton. Cao nagyapja Cao {{kínai|Yin|Jin}} 曹寅 ugyanis gyerekkori játszótársa volt a császárnak, míg dédanyja, {{kínai|Sun|Szun}} asszony 孫氏 a leendő császár szoptató dajkája volt.<br>Két évvel a trónra lépése után, 1663-ban {{kínai|Kangxi|Kang-hszi}} császár kinevezte Cao dédapját, Cao {{kínai|Xi|Hszi}}t 曹璽 a „Birodalmi Textíliák Biztosának” (織造) {{kínai|Jiangning|Csiangning}} 江宁, amely rendkívül magasnak és jövedelmező állami pozíciónak számított. Épp ezért ekkor a Cao család, a család fő hivatali székhelyéhez igazodva, délre települt. Cao {{kínai|Xi|Hszi}} 1684-ben bekövetkezett halálakor, a császár kegyeltjének számító Cao {{kínai|Yin|Jin}} ({{kínai|Cao Xueqin|Cao Hszüe-csin}} nagyapja) vette át a hivatalát. Cao {{kínai|Yin|Jin}} kora egyik híres és elismert könyvgyűjtőjének számított, értett a [[kínai költészet|költészethez]], a [[kínai kalligráfia|kalligráfiához]] és kora számos kiváló értelmiségével baráti kapcsolatot ápolt.<br>A kínai életmódra ekkor már teljesen áttért mandzsu uralkodó szerették volna elhitetni magukról, illetve meggyőzni a kínai alattvalóikat, hogy ők a kínai kultúra legodaadóbb hívei és támogatói. E hízelgőHízelgő politikájuknak első,egyik leglátványosabb, addig példa nélküli tette {{kínai|Kangxi|Kang-hszi}} császár nevéhez fűződik., Az uralkodóaki hatalmas költségek árán, összesen hat alkalommal (1684, 1689, 1699, 1703, 1705 és 1707) személyesen is felkereste a [[Jangce]] alsó folyásának városait, amelyek a korabeli Kína értelmiségi központjainak számítottak.{{refhely|Gernet 2001.|367. o.}} A császár ezen látogatásai közül négy alkalommal az addigra Kína egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb családjának számító Cao család palotájában szállt meg.<br>Cao {{kínai|Yin|Jin}} halálakor, 1712-ben, a még mindig hatalmon lévő {{kínai|Kangxi|Kang-hszi}} tovább adományozta a tisztséget kegyence fiának, Cao {{kínai|Yong|Jung}}nak 曹顒, aki három éve múlva, 1715-ben elhunyt. Ekkor a császár engedélyezte, hogy a Cao Fu 曹頫 nevű unokaöccs poszthumusz adoptálását, aki így Cao {{kínai|Yin|Jin}} fogadott fiaként átvehette a Cao család vagyonát és jövedelmét biztosító magas hivatalt.<br>A család jó szerencséje azonban csak {{kínai|Kangxi|Kang-hszi}} császár 1722-ben bekövetkezett haláláig, és [[Jung-cseng császár|{{kínai|Yongzheng|Jung-cseng}}]] 雍正 császár (ur. 1722-1735 ) trónra lépéséig tartott ki. A család belekeveredett a császári uralkodóház hatalmi harcaiba, aminek következtében feldúlták palotájukat, sőt Cao Fut egy évre még be is börtönözték. Szabadulásakor a hatalmától és vagyonától megfosztott család kénytelen volt áttelepülni [[Peking]]be, a fővárosba, ahol csupán egy néhány szobás házat vehettek birtokba. {{kínai|Cao Xueqin|Cao Hszüe-csin}} még gyerekként élte át családja hanyatlását és elszegényedését.
== Élete ==
|
