„Ábrányi Emil (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
|||
36. sor:
Első [[vers]]e [[1866]]-ban jelent meg. 1885-ben a ''[[Koszorú]]'' című hetilap szerkesztője. 1873-tól a ''[[Pesti Napló]]'', 1879-től a ''[[Magyarország (újság)|Magyarország]]'', 1896-tól a ''[[Budapesti Napló]]'', 1904-től 1907-ig ''[[A Nap]]'' belső munkatársa.
[[Fájl:Ábrányi Emil ifj.jpg|bélyegkép|balra|Ábrányi Emil, ifj. és családjának síremléke [[Budapest]]en, [[Kerepesi temető]]: 37/2-1-33]]
[[1889]]-ben a [[kecel]]i kerület [[
[[1906]]-tól haláláig [[Szentendre|Szentendrén]] élt a ma is álló [[Ábrányi-villa|Ábrányi-villában]], a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, [[1913]]-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. [[Dumtsa Jenő]] mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család [[Goldberger Leó]]nak adta el.<ref>[http://www.szevi.hu/archivum/szevi09_33.pdf Szentendre és Vidéke hetilap]</ref>
42. sor:
Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúság körében (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették ''([[Tolnai nagylexikon]])''; „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kevesebb sikere volt drámáival.
Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren [[George
== Munkássága ==
|