„Ungvári vár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
68. sor:
1771-ben [[Bacsinszky András]] munkácsi görög katolikus [[püspök]] levélben fordult [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Teréziához]], s kérte, hogy a várat adják át a püspökségnek. A királynő [[1775]]-ben az egyháznak adományozta a hadászati célokra már alkalmatlan várat, s ide költözött át a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség. Papneveldévé alakították át a várat, melynek sajnos áldozatul esett a várpalota díszterme. A várkertben álló templomot ekkor bontották le, rossz állapota miatt.
 
A [[trianoni békeszerződés]]t követően [[Kárpátalja]], így az ungvári vár is [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] került. A csehszlovák hatóságok hátrányos megkülönböztetésben részesítették a görög katolikus egyházat az ortodoxszal szemben, majd a [[II.második világháború]] utáni szovjet hatalom egyenesen megszüntette előbbit. [[1944]]-ben a bevonuló szovjet csapatok megszállták a várban székelő hittudományi főiskolát, a kispapokat bizonytalan időre hazaküldték. [[Romzsa Tódor]] püspök többszöri próbálkozással elérte, hogy a vár egyik szárnyát mégis csak igénybe vehessék. Azonban a szovjet vezetésnek az volt a célja, hogy a görög katolikusokat kivonja a római pápa fennhatósága alól, s a [[moszkva]]i [[pátriárka|pátriárkának]] rendelje alá őket. Az Ukrajnai Kommunista Párt [[1946]]. [[november 29.|november 29-én]] titkos határozatot hozott a hittudományi főiskola bezárásáról, az Unió melegágyának titulálva azt. [[1949]]-ben pedig a szovjet hatóságok teljes egészében felszámolták a görög katolikus egyházat, beolvasztva azt az ortodoxba, a görög katolikust tiltott vallássá nyilvánítva.
 
Ötven éven át illegálisan, [[katakomba]]-egyházként működött a görög katolikus hitközség. [[1989]]-ben legalizálták, ám ungvári épületeit nem kapta vissza.