„Ideológia” változatai közötti eltérés

== Modern értelmezése ==
 
A modern [[politológia]] és [[filozófia]] inkább olyan, általános világnézeti jellegű (filozófiai és/vagy vallási és/vagy gazdasági és/vagy politikai) eszmék egységes elméletté szervezett rendszerét érti rajta, mely megkísérli az (aktuális vagy a mindenkori) emberi [[társadalom]] kritikai leírását, és ennek alapján, irányelveket állapít meg annak működtetésére nézve. Utóbbi elvek tartalmazhatnak az egyén számára ideális viselkedési módokat, a közösségi irányításának formáit, illetve hasonló gyakorlati elveket. A legtöbb szerző tehát részint az ideológia társadalomleíró és/vagy szervező funkcióját emelikemeli ki, míg mások azt, hogy az ideológiák elméleti, világnézeti alapokon állnak, számukra az elmélet legalább olyan fontos, mint a gyakorlat. Az ideológiáknak azonosító („mi, kockás nyakkendőpártiak”) és megkülönböztető („ti, csíkos nyakkendőpártiak”) funkciója is van.<ref>vö. [[Barankovics István]] meghatározásával:: ''Az „ideológia” szót a görög nyelvből vettük át. Ma sűrűn hallani és mi is sokszor fogjuk használni. Eredetileg annyit jelentett, mint: „eszmetan”, ez pedig egy külön ága a bölcseleti tudománynak, a filozófiának. Ma politikai vonatkozásban ideológián értjük azoknak az eszméknek összefüggő együttesét, amelyeket az efajta kérdések felől alakítunk ki: mi az ember, és mi az emberi élet célja, mi a társadalom és mi az értelme annak, hogy társadalomban élünk, mi az alapvető viszony egyén és társadalom között? Ideológia tehát a politikai szóhasználatban lényegileg az összefoglalása annak, amit világnézetnek és társadalomszemléletnek nevezünk.'' (''[http://www.freeweb.hu/mkdsz1/n53/Barankovics-polisk04.htm A keresztény politika iskolája];'' 4. r.II., [[1952]]).</ref>
 
Az ideológiák önmagában való tanulmányozását [[George Walford]] vetette fel a harmincas évek végén. Területét ''Systematic ideology''-nak nevezte el.