„Piri Mehmed pasa” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kanalaska (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Kanalaska (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
'''Piri Mehmed''' [[pasa]] (?, [[Aksaray]] - [[1532]]. [[Silivri]]) teljes nevén '''Pirî Mehmed Çelebi''' török vezír.
 
Állítólag a [[Anatólia|közép-anatóliai]] Akszeráj ''([[Aksaray]])'' városában látta meg a napvilágot. [[1514]] és [[1523]] között [[I. Szelim]] (''Yavuz'') szultán vezíre volt, akit [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán [[Vezír (török)|vezír]]ként megörökölt. Azon kevés [[oszmán]] tisztviselők egyike volt, akik visszavonulásuk után járadékot, tulajdonképpen „nyugdíjat” kaptak az államtól. [[1532]]-ben Makbul Ibrahim pasa, azaz [[Paragli Ibrahim]] későbbi nagyvezír parancsára megmérgezték, sírja a [[silivri]]i [[mecset]]nél található. Törökországban több mecset, vallási iskola és egyéb épület viseli a nevét.
 
Vezírsége ideje alatt vették be az oszmánok 1521. augusztus 29-én [[Nándorfehérvár]] várát, „Magyarország kulcsát” az anatóliai hadak az európai erőkkel kiegészülve <ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1521_majus_18_i_szulejman_megindul_seregevel_magyarorszag_ellen 1521. május 18. Szulejmán megindul seregével Magyarország ellen], rubicon.hu</ref> 1522-ben pedig [[Rodosz (sziget)|Rodosz]] szigetét is az ő vezetésével foglalták el a törökök a [[Máltai lovagrend|Jeruzsálemi Szent János Ispotályos lovagrendtől]], akiket rodoszi lovagoknak is neveztek. A szultán személyesen tárgyalt [[Philippe de Villiers de L’Isle-Adam]] nagymesterrel (1521-1534), és szabad elvonulást engedett nekik a lovagok hősiessége iránti tiszteletből. Ezért 1523. január 1-jén 160 megmaradt lovagja és 4000 rodoszi lakossal együtt a nagymester, kincseikkel és levéltárukkal együtt elhagyhatta a szigetet.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/J/Jeruzs%C3%A1lemi%20Szent%20J%C3%A1nos%20Lovagrend.html Magyar Katolikus Lexikon > J > Jeruzsálemi Szent János Lovagrend], katolikus.hu</ref>