|
Lenin radikális fordulatot hozott a fogalom értelmezésében és használatában. Hangsúlyozza az ideológia osztálymeghatározottságát, ennek következtében az osztályharcban álló burzsoázia és a proletariátus ideológiái is küzdenek egymással a tömegek tudatának meghódításáért. Ezáltal kiterjeszti a fogalom jelentését, nézetei szerint az ideológia helyesen is tükrözheti a valóságot, s ebben az esetben az ideológia nem tudománytalan. A marxizmus tehát a munkásosztály tudományos ideológiája is egyúttal. [[Karl Kautsky]] érvelésére támaszkodva így ír erről a ''Mi a teendő? '' című könyvében, 1902-ben:
:„Ha tehát szó sem lehet a munkástömegek által mozgalmuk folyamán kidolgozott önálló ideológiáról *[Lenin jegyzete]<ref>* Ez persze nem jelenti azt, hogy a munkások nem vesznek részt az ideológia kidolgozásában. De nem mint munkások vesznek részt benne, hanem mint a szocializmus teoretikusai, mint Proudhonok és Weitlingek, más szóval: csak akkor és csak annyiban, amennyiben kisebb nagyobb mértékben sikerül elsajátítaniuk és előbbrevinniükelőbbre vinniük koruk ismereteit. És hogy a munkásoknak ''gyakrabban sikerüljön ez'', ahhoz általában az szükséges, hogy minél jobban gondoskodjunk a munkások tudatossági színvonalának emeléséről, és hogy a munkások ne zárkózzanak be a ''„munkásoknak való irodalom” '' mesterségesen szűkített keretei közé, hanem tanulják meg egyre jobban elsajátítani az ''általános irodalmat''. Sőt, ''ne zárkózzanak be'' helyett helyesebb volna azt mondani, hogy ne zárják be őket, mert maguk a munkások mindent elolvasnak, még azt is el akarják olvasn iolvasni, amit az értelmiség számára írnak, és csak egyes (rossz) intellektuelek gondolják, hogy „a munkásoknak” elég, ha a gyári állapotokról beszélnek nekik és rég ismert dolgokon kérődznek.</ref> akkor a kérdés ''csakis így'' tehető fel: burzsoá vagy szocialista ideológia? Itt nincs középút (mert az emberiség aemmifélesemmiféle „harmadik” ideológiát nem dolgozott ki, és mert általában egy osztályellentétektől marcangolt társadalomban sohasem lehet osztályon kívüli vagy osztályok feletti ideológia). Ezért a szocialista ideológia ''mindennemű'' lekicsinylése, ''mindennemű mellőzése'' egyszersmintegyszersmind a burzsoá ideológia erősbítését jelenti. Spontaneitásról beszélnek. De a munkásmozgalom ''spontán'' fejlődése éppen afelé halad, hogy a munkásmozgalom a burzsoá ideológia befolyása alá kerül, […] mert az ösztönös munkásmozgalom nem egyéb, mint trade-unionizmus, Nur-Gewerkschaftlerei, a trade-unionizmus pedig éppen azt jelenti, hogy a burzsoázia eszmeileg leigázza a munkásságot.”<ref>V. I. Lenin: ''Mi a teendő?'' V. I. Lenin Összes Művei (LÖM) 6. köt. 36–37. old.</ref>
Az „Iszkra” 16. számában ''Politikai agitáció és „osztályszempont” '' című írásában a következőképpen ír ugyanerről:
|
