„Ország-Világ (1879–1938)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{dablink|Az 1957–1991 között megjelent képes hetilaphoz lásd: [[Ország Világ]]|Disambig gray.svg|19}}
Az '''''Ország-Világ''''' [[1879]] és [[1938]] között [[Budapest]]en megjelent ismeretterjesztő, szépirodalmi jellegű képes hetilap, a ''[[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922)|Vasárnapi Újság]]'' mellett műfajában és típusában a kiegyezés korának egyik legjelentősebb magyarországi[[magyarország]]i [[újság|folyóirata]] volt.
 
== Története ==
''Ország-Világ'' címen már [[1870]]-ben megindult egy képes hetilap [[Pest (történelmi település)|Pest]]en, [[Vértesi Arnold]] kiadásában és szerkesztésében. A folyóirat szerzői gárdáját Vértesi baráti köre alkotta, [[Lauka Gusztáv]], [[Abonyi Lajos]], [[Dalmady Győző]], [[Áldor Imre]], [[Csukássy József]], [[György Aladár]], [[Komócsy Lajos]], [[Ábrányi Kornél, ifj.|ifj. Ábrányi Kornél]], [[Darmay Viktor]] és mások írásai jelentek meg az újságban. A lap szélsőbaloldali arculata, a kor forradalmaival rokonszenvező szellemisége azonban nem vonzott nagy olvasótábort, így [[1871]]-ben meg is szűnt.
 
1879-ben [[Somogyi Ede]] indította útjára kétheti lapként az ''Ország-Világ''ot, amely [[1884]]-ig előbb [[Rautmann Frigyes]] kiadóvállalatának, a Pesti Könyvnyomda Rt.-nek, majd a Wilckens és Waidl nyomdának a lapja volt, azt követően pedig a [[Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.]] folyóirata lett. Az induláskor megfogalmazott célok szerint az ''Ország-Világ'' a polgári középosztály enciklopédikus jellegű, ismeretterjesztő írásokat és szépirodalmi alkotásokat tartalmazó hetilapja volt. Tematikailag széles területet fedtek le a lapban megjelent írások, a történelmi, művészettörténeti, társadalomtudományi és technikai ismertetések mellett állandó kritikai és szépirodalmi rovatokkal is rendelkezett, s az aktuális történésekről is beszámolt az újság. A tartalomról és a cikkek színvonaláról a kor elismert szaktekintélyei gondoskodtak, egyebek mellett [[Fejérpataky László]] történész, [[György Aladár]] művelődéstörténész, [[Pulszky Ferenc]] régész és művészettörténész, [[Czobor Béla]] heraldikus, [[Keszler József]] műkritikus, [[Harrach József]] zeneesztéta, [[Szemere Attila]] színikritikus, [[Xántus János (etnológus)|Xántus János]] néprajzkutató, [[Zipernowsky Károly]] mérnök, [[Bulyovszky Gyula]], [[Balázs Sándor (író, 1830)|Balázs Sándor]], [[Vadnai Károly]] és [[Justh Zsigmond]] írók, valamint [[Dux Adolf]] műfordító erősítette a szerzői gárdát. A lapszámokat jó minőségű illusztrációk tették színesebbé, egyszersmind népszerűbbé. Megindulását követően az ''Ország-Világ'' csakhamar tízezer példányszámban fogyott, [[1883]] januárjától[[január]]jától már hetente jelent meg. Az [[1880-as évekbenévek]]ben az előfizetők előbb fénynyomatú, majd olajnyomatú műmellékleteket is kézhez kaptak a lappal, [[1886]]-ban pedig megjelent az ''Ország-Világ Salonja'' című szépművészeti különszám. A szerkesztőség gyakori cserélődése azonban megnehezítette a színvonal folyamatos fenntartását, s a lap az 1880-as évek közepére sokat veszített frissességéből.
 
1886-ban [[Benedek Elek]] vette át az ''Ország-Világ'' szerkesztését, fiatal munkatársakat hívott az újsághoz, s átalakította a lap szerkezetét is. Egyfelől több, az olvasók széles körű igényeit kielégíteni kívánó kisebb rovatot ekkor hívtak életre, dinamikusabbá, egyszersmind populárisabbá téve a lapot (könyvmustra, orvosi tanácsadás, háztartási és divatrovat, a társasági élet eseményei, a hazai arisztokrácia életébe bepillantást engedő cikksorozat stb.). Másfelől a továbbra is elsőrendű fontosságú ismeretterjesztés és a társadalmi kérdések boncolgatása mellett egyre nagyobb figyelmet szenteltek az irodalomnak. A lap már 1886-ban irodalmi pályázatot hirdetett, s Benedek Elek szerkesztése alatt, az 1880-as évek második felében az ''Ország-Világ'' fokozatosan szépirodalmi folyóirattá alakult át. Többek között [[Ágai Adolf]], [[Tolnai Lajos (író)|Tolnai Lajos]], [[Beniczkyné Bajza Lenke]], [[Mikszáth Kálmán]], [[Reviczky Gyula]], [[Ambrus Zoltán (író)|Ambrus Zoltán]], [[Justh Zsigmond]], [[Bródy Sándor]], [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] írásai és költeményei jelentek meg a lap hasábjain. [[Pósa Lajos (író)|Pósa Lajos]] is rendszeresen jelentkezett gyermekmeséivel az ''Ország-Világ''ban, amely ilyképpen az 1889-ben megindult ''[[Az Én Újságom]]'' szellemi bölcsője lett. A folyóirat az eredeti magyar irodalmi alkotások közlése mellett kortárs európai írók, költők műveit is közreadta magyar fordításban ([[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Tolsztoj]], [[Alphonse Daudet|Daudet]], [[Guy de Maupassant|Maupassant]] és mások).
 
Az [[1890]]-es években, részben már [[Váradi Antal]] szerkesztői munkája során a folyóirat ismét ellaposodott. Bár irodalmi arculata fennmaradt, egyre erőteljesebben reflektált a napi politika történéseire, ugyanakkor az ''Ország-Világ''ban is megjelentek a korban divatos – gyakran tréfás hangvételű – női akt- és félakt-illusztrációk. [[1898]] és [[1918]] között minden év karácsonyára[[karácsony]]ára díszes kivitelű irodalmi, képzőművészeti albumot jelentettek meg, az előfizetők pedig rendszeresen megkapták a folyóirat évkönyvét, az ''Ország-Világ Almanachjá''t.
 
Az [[1920-as évek]] végén újabb változás állt be a lap arculatában, elsősorban [[közgazdaságtan|közgazdasági]], [[urbanisztika]]i és várospolitikai kérdésekkel foglalkozott. [[1938]]-ban több más folyóirattal egyetemben az ''Ország-Világ'' lapengedélyét is megvonták, kiadása megszűnt.
 
== Felelős szerkesztői ==