„1876-os megyerendezés” változatai közötti eltérés

a
a
(nem volt sikeres, csupán konzervatív-realista, még a dualizmuskori értékelések szerint is. forrásolni fogom majd, dolgozom még rajta)
a (a)
Az '''1876-os vármegyerendezés''' [[Magyarország]] közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a [[kiegyezés]]t követő átszervezése során. A rendezés alapvető célkitűzése az volt, hogy az ország területi beosztását alkalmassá tegyék a kor követelményeinek megfelelő közigazgatás kiépítésére, ennek érdekében főbb elemei a törvényhatóságok számának csökkentése, adózóképességük kiegyenlítése, továbbá a területi aránytalanságok és az [[enklávé és exklávé|enklávék és exklávék]] megszüntetése voltak.
 
A korábbi javaslatokkal (például [[Szapáry Gyula]] 1873-as törvényjavaslataival) ellentétben csak Erdély területén hajtottak végre radikális átrendezést, mivel itt volt található a különkormányzatok nagy része, a szűken vett Magyarország területén viszont nagy mértékben tekintettel voltak a történelmileg kialakult határokra és többnyire csak kisebb kiigazításokat iktattak törvénybe.
 
A rendezés során megszüntették valamennyi különkormányzatot, a területi törvényhatóságok kizárólagos formájaként a vármegyéket megtartva, melyek száma 65-re csökkent az addigi 81 (58 vármegye, 14 szék, 5 vidék és 4 kerület) helyett. A megyerendezéssel egyidejűleg a városi törvényhatóságokat is újrarendezték, melyek száma 25-re csökkent az addigi 72 (47 [[szabad királyi város|szabad királyi]] és 25 [[törvényhatósági jogú város]]) helyett. Mindezek következtében a központi kormányzat az addigi 153 törvényhatóság helyett 92-vel állt kapcsolatban a rendezés után.