„Hírügynökség” változatai közötti eltérés

a
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Nagy-Britannia –> Egyesült Királyság)
A világot behálózó nagy cégek mellett megjelentek a nemzeti hírügynökségek is, olykor állami tulajdonban. Ezek, mivel anyagi erőforrásaik korlátozottak voltak, elsősorban hazai híreket gyűjtöttek, a külföldi történésekről a nagy ügynökségek anyagait vették meg.
 
Az első nemzeti hírügynökségek között alakult meg [[1859]]-ben a k.k. Telegraphen-Korrespondenz-Bureau, a Császári és Királyi Távirati és Levelező Iroda az [[Osztrák-MagyarOsztrák–Magyar Monarchia|Osztrák-MagyarOsztrák–Magyar Monarchiában]]. A [[Magyar Távirati Iroda]] [[1880]]-ban alakult meg két parlamenti gyorsíró, [[Maszák Hugó]] és [[Egyesy Géza]] vállalkozásaként.
 
A leendő [[Olaszország]] területét átfogó hírgyűjtő szervezet, az Agenzia Telegrafica Stefani [[1853]]-ban jött létre. [[1862]]-ben Németországban is működni kezdett a Herold Depeschen Bureau, [[1866]]-ban [[Dánia|Dániában]] a Ritzaus Bureau, [[1867]]-ben [[Spanyolország]]ban az Agencia Telegrafica Fabra, [[Norvégia|Norvégiában]] a Norsk Telegrambyra, [[Svédország]]ban pedig a Svenska Telegrambyran. [[Anglia|Angliában]] két nemzeti hírügynökség kezdte meg működését, a The Press Association és a The Exchange Telegraph Company, amelyek elsősorban vidéki lapoknak szállítottak híreket.