„Bagratida-dinasztia” változatai közötti eltérés

A családi legenda szerint a Bagratidák a [[biblia]]i [[Dávid király]]tól származnak és [[530]] körül [[Palesztina|Palesztinából]] érkeztek a régióba. Ezt a [[11. század]]i grúz krónikás [[Szumbat Davitisz-Dze]] jegyezte le<ref>Sumbat Davitis-Dze, ''A Bagratidák élete és története'' (ცხოვრებაჲ და უწყებაჲ ბაგრატონიანთა ჩუენ ქართველთა მეფეთასა), ld. Suny (1994), p. 349; Rapp (2003), p. 337</ref> , majd jóval később, a [[18. század]]ban [[Vakhusti Bagrationi|Vakhusti herceg]] családi kronológiával is ellátta. A hagyomány szerint a Dávid családjából származó hét fivér közül három [[Örményország]]ban telepedett le, négyen pedig [[Kartli]]ba mentek (grúziai régió, amelyet az ókori szerzők [[Kaukázusi Ibéria|Ibéria]] néven is említenek). Itt beházasodtak a helyi uralkodócsaládokba és földbirtokokhoz jutottak. A négy testvér közül a hagyomány szerint az [[532]]-ben meghalt Guaram fia volt Bagrat, akiről aztán a dinisztiadinasztia a nevét kapta.<ref>A dinasztianvév legkorábbi grúz formái ''Bagratoniani'', ''Bagratuniani'' és ''Bagratovani'' voltak, ez változott később a Bagrationi névre. E nevek és az örmény ''Bagratuni'' azt jelentik: „Bagrat gyermekei” vagy „Bagrta„Bagrat háza”.</ref> Egyik utódjuk, [[I. Guaram|Guaram]] a [[Bizánci Birodalom]] helytartójaként, [[Kouropalatész]] címmel Kartli fejedelme volt a [[6. század]] vége felé.<ref>[[I. Justinianus]] idején a ''Kouropalatész'' (görögül κουροπαλάτης, i. e., [[kancellár]]) az egyik legmagasabb rang volt a Bizánci Birodalomban, amelyet általában csak a császári család tagjai nyertek el. Grúz és örmény uralkodó dinasztiák tagjai is megkapták, ami politikai fontosságukat jelzi ebben az időszakban. Suny (1994), p. 348</ref><ref>[[Vakhusti Bagrationi]] (c. [[1745]]), ''A grúz királyság történet'' (აღწერა სამეფოსა საქართველოსი); orosz fordítása itt elérhető [http://www.armenianhouse.org/bagrationi/history-ru/6.html ArmenianHouse.org]. URL [[2006]]. [[május 22.|május 22-én]]</ref> E verzió szerint így kezdődött a Bagratidák uralkodása, amely egészen [[1801]]-ig tartott.<ref>{{cite encyclopedia | encyclopedia=[[1911 Encyclopædia Britannica]] | edition= 11th| year= [[1910]]-[[1911]]| title=[http://en.wikisource.org/wiki/1911_Encyclopædia_Britannica/Georgia Georgia]-}}</ref>