„Ferrara” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
RibotBOT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: fur:Ferrare
Paxfax (vitalap | szerkesztései)
kiegészítések, helyesírás-ellenőrzés
20. sor:
| weboldal = www.comune.ferrara.it
}}
'''''Ferrara''''' város [[Emilia–Romagna|Emilia-Romagnában]], [[Olaszország]]ban., Egybenegyben Ferrara megye székhelye. Széles úthálózatra és számtalan palotára tett szert a 14. századtól
székhelye. A város széles úthálózatra és számtalan palotára tett szert a 14. századtól
kezdve, amióta is az [[Este ház]] irányítása alá került. A modern idők az ipar fellendülését hozták magukkal.
 
== Fekvése ==
[[Bologna|Bolognától]] észak, északnyugatra fekszik a Po di VolanonVolanón, a [[Pó]] főágának egyik
elágazásán. A város a Bolognától [[Padova|Páduáig]] és [[Velence (Olaszország)|Velencéig]] terjedő fő vasútvonalon helyezkedik el, amelynek több elágazása van [[Ravenna]], [[Poggio Rusco]] és [[Codigoro]] felé.
[[Velence (Olaszország)|Velencéig]] terjedő fő vasútvonalon helyezkedik el, és több ágazata van [[Ravenna]], [[Poggio Rusco]] és [[Codigoro]] felé.
 
== Története ==
34 ⟶ 32 sor:
mint ahogyan azt sokan vélik. Feltehetőleg a Pó szájához tartozó [[lagúna|lagúnák]] lakosai alapították.
Két korai városközpontja is van a településnek: egy a katedrális körül, míg a másik, a
castrum bizantino, ami a San Pietro -körzet, az ellentétes rakparton található, ahol a
Primaro beleömlik a Volano -csatornába. A város nevével először az [[Aistulf]] [[lombardok|lombard]] király
által kiadott 754-es dokumentumban találkozhatunk. [[Desiderius]] zálogba bocsátott egy lombard
''ducatus ferrariae'' címet [[757]]-ben [[II. István pápa|II. István pápának]]. [[984]] után Tedalohoz tartozott, mint hűbérbirtok, [[Modena]] és [[Kanossza]] grófjához, [[I. Ottó német-római császár|I. Ottó]] unokaöccséhez. Ezután függetlenítette magát, [[1101]]-ben Matilda grófnő vetettevette ostrom alá. Eközben több híres család irányítása alá tartozott, közéjük tartozott az [[Adelardi]] is.
 
[[1146]]-ban [[Guglielmo Adelardi]] (az utolsó Adelardi) elhalálozott, és minden tulajdona átszállt hozományként unokahúgára a Marchesellára, [[Azzo VI d'Este]]-re. Tetemes ellenséges érzelem volt tapasztalható az újonnan bekerült család és a [[Salinguerra]] között, de tekintélyes igyekezet után [[Azzo VII Novello]]t örökös podestává nevezik ki [[1242]]-ben. Fiúunokája, [[II. Obizzo]] ([[1264]]-[[1293]]) még őt is túlszárnyalta: a lakosság a város fejedelmévé választotta. Az Este ház a továbbiakban végleg Ferrarában maradt. [[1289]]-ben Modena fejedelme lett, majd egy évvel később [[Reggio Emilia|Reggioé]].
 
[[III. NiccolóNiccolò]] ([[1393]]-[[1441]]) több pápát is nagy pompával fogadott, különösen [[IV. Jenő pápa|IV. Jenőt]], aki egy tanácsadót is tartott a városban, [[1438]]-ban. Fia [[Borso]] megkapta a Modena és Reggio nevű városok feletti hercegi címet [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyestől]] [[1452]]-ben, és [[1471]]-ben Ferrara hercege lett, amely címet [[II. Pál pápa]] és [[I. Ercole]] ([[1471]]-[[1505]]) adományozott neki, miután sikeresen harcolt [[Velence (Olaszország)|Velence]] ellen, és növelte a város dicsőségét, gazdagságát.
 
I. Ercole uralkodása alatt, aki a késői 15. század, és a korai 16 század legnagyobb művészeti
51 ⟶ 49 sor:
békét kötött. [[1518]]-tól Ariosto patrónusa. Fia, [[II. Ercole]] feleségül vette a [[franciák|francia]] [[Reneée|Renéet]], [[XII. Lajos francia király|XII. Lajos]] lányát.
 
Az ő fia, [[II. Alfonzo]] pedig Lukréciát, [[I. Cosimo]] toszkánai herceg lányát vette el, majd ezt követően Barbarát, [[II. Maximilian]] lányát, legvégül pedig [[Margherita Gonzaga|Margherita Gonzagát]]t, Mantua hercegének lányát vette feleségül. Ferrara hírnevét és dicsőségét az egekbe tornázta, patrónusa volt [[Tasso]]nak, [[Guarini]]nek, és Cremonininek. Törvényes fiú utód nélkül halt meg, így [[1597]]-ben [[VIII. Kelemen pápa]] Ferrarát szabad [[hűbérbirtok]]nak nyilvánította, akárcsak [[Comacchió]]t.
 
II. Alfonzo uralkodása alatt Ferrara ismét a lenyűgöző zenei élet egyik központja lett.
Itáliában pusztán a tradicionális, zenérőlzenéjükről elhíresülthíres városokat ([[Róma]], [[Milánó]], [[Velence (Olaszország)|Velence]]) nem utasította a háta mögé. zeneszerzők, mint [[Luzzasco Luzzasci]], [[Lodovico Agostini]] és [[Carlo Gesualdo]] öregbítették a város hírnevét. [[V. Pál pápa]] egy erődítményt építtetett a ferrarai kastély ([[Castel Tedaldo]]) mellett, a város délnyugati sarkában. Ferrara és területei továbbra is a pápai államok közé tartoztak, az erődítményt az [[ausztria|osztrákok]] használták csapatok állomásoztatására [[1832]]-től [[1859]]-ig, amikor is
elszakadva [[Ausztria|Ausztriától]] az [[Olasz Királyság]] része lett.
 
== Főbb látnivalók ==
{{Világörökségi helyszín infobox|
név=Ferrara történelmi központja: a reneszánsz városaváros és a Pó torkolata|
kép=Ferrara_02.jpg|
felirat=Ferrara, Katedrális|
70 ⟶ 68 sor:
[[Fájl:Castello ferrara.jpg|right|thumb|250px|[[Castello Estense]]]]
[[Fájl:Ludovico Ariosto statue - Ferrara, Italy.JPG|right|thumb|250px|[[Ludovico Ariosto]] emlékműve]]
A várost a mai napig is 9 km hosszú fal veszi körbekörül, amelynek a legnagyobb része a
15-16. század során épült.
 
Tán a legismertebb épületek egyike a [[Castello Estense]], ami a város közepén található, téglából épült, négy tornya van, és várárok veszi körül. Az[[1385]]-ben emelték és
épület téglából készült, négy tornya van, és várárok veszi körül. [[1385]]-ben épült, és
[[1554]]-ben részlegesen helyreállították.
 
80 ⟶ 77 sor:
 
A [[Palazzo del Municipiot]] a 18. században újjáépítették, és az Este család korai
rezidenciájaként szolgált. Nem messze innen található a [[San Giorgo katedrális]], amit [[1135]]-ben építettek, [[Guglielmo degli Adelardi]] utasítására (ő ide van eltemetve). A belső részeket restaurálták [[barokk]] stílusban, [[1712]]-ben. A [[campanile]] része [[reneszánsz]] stílusban épült ([[1451]]-[[1493]]), de az utolsó szint a 16. században épült.
építettek, [[Guglielmo degli Adelardi]] utasítására (ő ide van eltemetve). A belső részeket
restaurálták [[barokk]] stílusban, [[1712]]-ben. A [[campanille]] része [[reneszánsz]] stílusban épült
([[1451]]-[[1493]]), de az utolsó szint a 16. században épült.
 
A város egyeteme jogi, építészeti, orvosi, és természettudományi karral rendelkezik. A
142 ⟶ 136 sor:
* [[Boccaccio Boccaccino]], festőművész
* [[Giovanni Boldini]], festőművész
* [[Lucrezia Borgia]], méregkeverő
* [[Enrica Calabresi]], [[Entomologiamezőgazdasági agraria]]rovartanász
* [[Oscar Carboni]], énekes
* [[Diomede Catalucci]], festőművész
158 ⟶ 152 sor:
* [[Corrado Govoni]], költő
* [[Giovanni Battista Guarini|Battista Guarini]], költő
* [[Alberto Marvelli]], az [[Actio Catholica]] olasz tagja
* [[Ludovico Mazzolino]], festőművész
* [[Andrea Poltronieri]], zenész és komikus
* [[Carlo Rambaldi]], speciális filmeffektek (pl. E.T.) dizájnere
* [[Biagio Rossetti]], építész
* [[Vittorio Sgarbi]], kritikus
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferrara