„Polgári Demokrata Párt (1940)” változatai közötti eltérés

a
Kieg.
a (Kieg.)
A párt 1945 nyarára tudott országosan számottevő erővé szerveződni, de taglétszáma ekkor sem érte el az ötvenezret. Első elnöke [[Teleki Géza]] gróf volt ([[Teleki Pál]] gróf fia, a [[Horthy Miklós]] kormányzó által korábban [[Moszkva|Moszkvába]] küldött – sikertelen – háromtagú fegyverszüneti bizottság egyik tagja [[Szentiványi Domokos]]sal és [[Faragho Gábor]]ral). A párt valódi operatív vezetője [[Szent-Iványi Sándor]] [[unitáriusok|unitárius]] püspöki helynök volt.
 
A pártnak [[Supka Géza]] vezetésével balszárnya is volt, programja miatt azonban a párt elszigetelt maradt. A korábbi politikai elit tagjai, főleg Teleki hamar a kommunisták politikai támadásainak kereszttüzébe kerültek. Teleki emiatt még 1945 nyarán elhagyni kényszerült a pártot, a kommunistáknak azonban ez sem volt elég, és a PDP-t még az őszi választások előtt kiközösíttették a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontból (ami egyúttal azt is jelentette, hogy a választások után felálló kormányzó nagykoalícióba nem kerülhettek be).
 
A PDP-ből váltak ki azok a radikális, baloldali polgári politikusok, akik megalakították a [[Magyar Radikális Párt]]ot, melyet [[Csécsy Imre]], [[Kende Zsigmond]] és [[Zsolt Béla]] vezetett, és amely önállóan indult az [[1945-ös magyarországi országgyűlési választások|1945-ös]], majd az [[1947-es magyarországi országgyűlési választások|1947-es választásokon]]. A két pártot a kommunisták kezdeményezésére, részben [[Bilkei Gorzó Nándor]] PDP-politikus közbenjárásával [http://www.rev.hu/html/hu/tanulmanyok/1945_56/gorzo.html] később összevonták (de ez már a vég előjátéka volt számukra a kommunista egyeduralom korszakának kezdetén).
 
A PDP lapja a párt befolyásához képest igen nagy, nyolcvanezres példányszámú napilap, a polgári radikálisokhoz közelálló ''Világ'' volt, amelyet a 1945-től 1949-ig a pártalapító [[Supka Géza]] szerkesztett (a párt országgyűlési képviselője, ugyanakkor a magyarországi [[szabadkőművesek]] nagymestere).
 
A németek kitelepítésének ügyében a kollektív felelősséget hangsúlyozó [[Magyar Kommunista Párt]]tal és a [[Nemzeti Parasztpárt]]tal szemben a PDP a nemzetiségi hovatartozás és a politikai felelõsség éles elválasztása mellett érvelt (a szociáldemokraták ugyancsak elutasították a kollektív felelősséget).
 
A kommunista nyomás alatt egyre inkább balra sodródó formációtól végül a magyar polgári politika doyenje, az ekkor már régóta Amerikában élő [[Jászi Oszkár]] is elhatárolta magát.