„Wesselényi Ferenc (nádor)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Antissimo átnevezte a(z) Wesselényi Ferenc lapot a következő névre: Wesselényi Ferenc (nádor): egyértelműsítés |
a →Élete: referencia |
||
22. sor:
[[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] grófi rangra emelte és [[Fülek]] várának parancsnokává nevezte ki. [[1647]]-ben [[Magyar Királyság|Magyarország]] főtábornagyává lett, s mint ilyen harcolt a [[svédek]], később [[I. Rákóczi György|Rákóczi György]] ellen. [[1644]]-ben bevette [[Murányalja|Murányt]], mégpedig [[Széchy Mária]] segítségével, akit feleségül is vett. Ferdinánd király e tettéért neki ajándékozta [[Murányalja|Murány]] várát és [[Vámosbalog|Balogot]].
Az [[1655]]. [[március 15.|március 15-ei]] [[pozsony]]i [[országgyűlés]] nádorrá választotta. Ebbéli minőségében jelen volt [[I. Lipót magyar király|I. Lipót király]] koronázásán. [[1661]]-ben a császári seregekkel volt baja, amelyek lázongtak, nem akarták elhagyni az országot. [[1662]]-ben a [[protestantizmus|protestáns]] ügyekben ő is tevékeny részt vett, mégpedig az ország javára. [[1663]]-ban a [[törökök]] ellen harcolt. [[1665]]-ben a [[trencsén]]i és [[zólyom]]i fürdőkben tárgyaló [[Wesselényi-összeesküvés|összeesküvőkhöz]] csatlakozott. [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] 1664. november 18-án bekövetkező halála után a mind kiforrottabbá váló szervezkedés vezetése az annak nevet adó Wesselényi Ferenc nádorra szállt, akit mindvégig támogatott a költő-hadvezér öccse, a báni széket bátyja után elfoglaló [[Zrínyi Péter]]. Wesselényi még az összeesküvés felfedezése előtt meghalt.
== Lásd még ==
| |||