„Szorobán” változatai közötti eltérés

361 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
használjuk fel a német cikket is
(használjuk fel a német cikket is)
A {{nihongo|'''szorobán''', '''szoroban'''|算盤, そろばん|soroban}} egy [[Japán]]ban kifejlesztett számolóeszköz. NeveElődje a kínai suanpanból származiksuanpan, ami 1600 körül kerültvált Japánba.népszerűvé Japánban,<ref>A Brief History of the Abacus [http://www.ee.ryerson.ca/~elf/abacus/history.html The Abacus: A Brief History] "Circa 1600 AD, use and evolution of the Chinese 1/5 abacus was begun by the Japanese via Korea."</ref> habár Kínában már a 14. században a mindennapok része volt. Az asztalra fektetve, fél kézzel számolnak rajta. Páratlan számú rudat tartalmaz, melyeket egy keret vesz körbe. Hajlékonyabban kezelhető, de több tudást igényel, mint európai rokonai. A suanpanhoz hasonlósanhasonlóan még ma is használják, az elektronikus zsebszámológépek elterjedése ellenére. Magyarországon 1991-ben jelent meg,<ref name="pecs">[http://www.belvarosi-pecs.sulinet.hu/index.php-pageid=03.htm]</ref> és azóta a matematikatanításban is használják, sőt, még versenyt is rendeznek belőle.<!-- Error 404 --><ref name="pecs"/>
 
==Szerkezete==
A szorobán kinézetében is emlékeztet elődjére, a kínai suanpanra. A gyöngyök száma ellenben a római [[abakusz]]ra hasonlít: egy fent, és négy lent.
 
A legtöbb történész egyetért abban, hogy a suanpan koreai közvetítéssel került Japánba a 15. században. A korai szorobánok gyöngyeit egy kicsit módosították, hogy könnyebben lehessen őket kezelni. Két gyöngy volt fent, és öt lent minden oszlopban. Bár a kereskedők megjelenése óta használták, a 17. századig nem terjedt el. ElterjedéseSzámolóművészek népszerűsítették akkoriban, mint Mōri Shigeyoshi és Yoshida Mitsuyoshi. Az Edo-korszakban után sokat vizsgálták a japán matematikusok, köztük Seki Kowa. Az eredmények ismeretében alakítottak a szorobánon és a rajta végzett számítási algoritmusokon is.
 
Abban az időben, amikor a japán pénzrendszert [[tizenhatos számrendszer|tizenhatosról]] tízes számrendszerűvé alakították, a gyöngyök számát is csökkentették. 1850 körül a két égi gyöngy közül eltávolították az egyiket. Az új szerkezetet a [[Meidzsi-kor]]ig a suanpannal párhuzamosan használták, amikor is a japánok végleg elhagyták a suanpant. 1891-ben Irie Garyū alakította ki a ma ismert szorobánt, ami egy égi, és négy földi gyöngyöt tartalmaz.<ref>{{Cite document | last1 = Frédéric | first1 = Louis | title = Japan encyclopedia| others = translated by Käthe Roth | publisher = Harvard University Press | year = 2005 |page=303, 903. | postscript = <!--None-->}}</ref> 1930-tól rendszeresítették, és az 1940-es évektől terjedt el.