„Szorobán” változatai közötti eltérés

A {{nihongo|'''szorobán''', '''szoroban'''|算盤, そろばん|soroban}} egy [[Japán]]ban kifejlesztett számolóeszköz. Elődje a kínai suanpan, ami 1600 körül vált népszerűvé Japánban,<ref>A Brief History of the Abacus [http://www.ee.ryerson.ca/~elf/abacus/history.html The Abacus: A Brief History] "Circa 1600 AD, use and evolution of the Chinese 1/5 abacus was begun by the Japanese via Korea."</ref> habár Kínában már a 14. században a mindennapok része volt. Az asztalra fektetve, fél kézzel számolnak rajta. Páratlan számú rudat tartalmaz, melyeket egy keret vesz körbe. Hajlékonyabban kezelhető, de több tudást igényel, mint európai rokonai. A suanpanhoz hasonlóan még ma is használják, az elektronikus zsebszámológépek elterjedése ellenére. Magyarországon 19911990-ben jelent meg,<ref name="pecs">[http://www.belvarosi-pecs.sulinet.hu/index.php-pageid=03.htm]</ref> és azóta a matematikatanításban is használják,. sőtVersenyeket 1996 óta rendeznek, mégés versenytaz isérdeklődés rendeznekévről belőleévre nő.<!-- ErrorMa 404már -->Magyarországon is lehet szorobánból Kyú vizsgát tenni; az eredményt igazoló oklevelet Japánban állítják ki.<ref name="pecsbokay">http://www.bokay.hu/files/szoroban.pdf</ref>

Neuropszichológiai vélemények szerint a szorobán használata mindkét agyféltekét igénybe veszi. A fejben való szorobánozás fejleszti mind a képi emlékezetet, mind a szám- és szövegemlékezetet, valamit javítja a fejszámolás képességét. Ilyenkor egy elképzelt szorbánon számolnak, és csak utólag ellenőrzik az eredményeket. Segíti a finommozgásokat és a figyelmet, gondolkodásra szoktat. Könnyen szemléltethetők a helyi értékek, az átváltások, a maradékos és a közönséges osztás. Még az enyhe [[értelmi fogyatékosság|értelmi fogyatékos]] vagy [[diszkalkulia|diszkalkuliás]] gyerekeken is segít. A Magyar Szorobántársaság elnöke Mátyásné Kokovay Jolán több, mint négyezer tanárral ismertette meg a szorobánt.<ref>http://www. name="bokay.hu"/files/szoroban.pdf</ref>