„Keleti-főcsatorna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Benedek Pál (egyértelműsítő lap) –> Benedek Pál (mérnök) |
a a |
||
14. sor:
A [[trianoni béke]] után attól tartottak, hogy egy aszályos év - amely az Alföld Magyarországon maradt területeit súlyosabban érintette, mint a viszonylag kiegyensúlyozott termést hozó [[Bácska|Bácskát]] és [[Bánát]]ot - éhínséget zúdítana Magyarországra.<ref name = "szoboszlo kk"/> 1922-ben [[Czverdely-Trummer Árpád]] irodája állt elő egy tervvel, mely szerint a hajózó csatorna 160 km-es hosszúságú lett volna, 40m³3/s vízátbocsátású és 95 000 ha terület öntözését biztosította volna. Tíz évvel később [[Ruttkay Udó]] dolgozott ki tervet egy 136 km hosszú, 110 m³/s vízhozamú csatornára, mely szerinte 806 ezer hektár öntözéséhez szállított volna elegendő vizet - ezt azonban kortársai felelőtlen becslésnek tartották.<ref name = "A HTVR története"/>
[[1935]]. [[október 20]]-án újabb tervezőbizottság kezdte meg a munkáját, munkájuk - a B változat - nyomán megszületett a mai csatornarendszer alapja. A tervben szerepelt egy Tiszalök feletti duzzasztómű hajózsilippel. Itt indult volna a 102 km hosszú I. számú főcsatorna, amely Hajdúnánás, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Földes útvonalon vezetett volna a Kék-Kállóig, amelyet Bakonszegnél ért volna el. A 60 m³/s kapacitású I. főcsatornából [[
=== A csatorna építése ===
| |||