„Aerogél” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
Az '''aerogél''' nagyon alacsony sűrűségű szilárd anyag, amely [[gél]]ből származik, a folyékony komponenst gáznemű anyaggal cserélve ki. Az eddig ismert legalacsonyabb sűrűségű [[szilárd halmazállapot|szilárd]] anyagnak tartják, amely számos különleges fizikai tulajdonsággal bír (például szigetelőként). Áttetsző volta és belső fénytörése miatt [[Angol nyelv|angolul]] nevezik fagyott füstnek ''(frozen smoke),'' szilárd füstnek ''(solid smoke)'' és kék füstnek ''(blue smoke)'' is, ezek a nevek magyar nyelvben nem terjedtek el (maga az aerogél is alig ismert). Bár külsőre tényleg olyan, mintha kék füstből vágtak volna ki egy darabot, érintésre a [[polisztirol]]hoz hasonlít.
Először [[Steven Kistler]] készített aerogélt 1931-ben, miután fogadott [[Charles Learned]]del, hogy képes a zselében a folyadékot gázzal kicserélni, anélkül hogy a zselé összeroskadna. Az első ilyen gélek [[szilikagél]]ek voltak. Azóta bebizonyosodott, hogy aerogélt számos különböző anyagból lehet készíteni. Már Kirstler a [[szilícium-dioxid]]on kívül [[alumínium-oxid]]dal, [[Króm(III)-oxid|króm-oxid]]dal és [[ón-
Amikor megérintik, az aerogél a könnyű, de szilárd hab érzetét kelti. Neve ellenére száraz, és fizikai tulajdonságai teljesen elütnek a gélekétől. Könnyű nyomás nem hagy rajta nyomot, erős nyomás azonban maradandó mélyedést képezhet rajta. Nagyon erős nyomásra struktúrája radikálisan reagál és az aerogél üvegként törik darabokra.
12. sor:
Az aerogél változatos feladatokra alkalmazható. Elterjedten használják őrlemény formájában nagy méretű tetőablakok és átlátszó épületelemek hőszigeteléséhez.
Nagy energiájú
A nanostruktúra miatt tényleges felülete óriási, így
2000 körül állítottak elő hajlékony aerogélt, mikor szálakat is kevertek az anyagba. Így alkalmazási területei még szélesebbek.
20. sor:
Az egyik ismertebb felhasználása, amikor a [[NASA]] [[Stardust]] [[űrszonda|űrszondája]] a [[Wild-2]] [[üstökös]] [[kóma (üstökös)|kómájából]] port gyűjtött be segítségével, és azt visszajuttatta a [[Föld]]re.
A [[szén]] alapú aerogél jól használható
A Dunlop cég teniszütők belső merevítéséhez alkalmazza.
26. sor:
== Előállítása ==
Az aerogéleket a zselatinos édességekhez hasonlóan készítik. Amikor zselatinos édességet készítenek, a [[zselatin]]t (egy [[Állatok|állati]] [[fehérje|fehérjét]]) feloldják meleg [[víz]]ben, majd az oldatot lehűtik. A hűtés hatására a keverék gélnek nevezett rugalmas szilárd anyaggá válik. A gélt a
Az SEAgel fantázianevű aerogél úgy készül, hogy [[agaragar]]t (élelmiszerek kezelésére használt, egyes tengeri algákból kinyert zselatinszerű anyag) víz és szerves oldószer elegyében
A fagyasztásos szárításnál (ezt [[liofilizálás]]nak hívják idegen szóval)
A SEAgel [[sűrűség]]e 1,5 g/L körül van, a [[szén-dioxid]] gázé pedig 1,9 g/L. Ez a sűrűségkülönbség lehetővé teszi egy érdekes bemutató kísérlet elvégzését, amelyhez csak egy szappanméretű SEAgel, egy üvegkád és szén-dioxid gáz kell. Először is az üvegkádat félig meg kell tölteni szén-dioxiddal. A szén-dioxid nehezebb a [[levegő]]nél, ezért a levegőt kiszorítva az üvegkád alját tölti ki. Ezután a szappanméretű SEAgel darabot az üvegkádba dobva azt láthatjuk, hogy az nem esik le az aljára, hanem a szén-dioxid-réteg tetején úszik.
| |||