„Helyi önkormányzati választások” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kéne még bele, hogy melyik törvény mondja ezt így ki, hogy 4 évente
Pendragon (vitalap | szerkesztései)
A magyar választási rendszer c. szócikkből ide az önkormányzati választásokról szóló rész (+ csonk ki)
1. sor:
Önkormányzati és [[polgármester]]-választásokat [[Magyarország]]on négyévente, az országgyűlési választásokat követően, ősszel tartanak. A [[választás]] egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs. Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, akinek bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon.
[[Magyarország]]on négyévente tartanak [[önkormányzat]]i és [[polgármester]] választásokat.
 
Az önkormányzati választásokon a települések polgármestereiről, önkormányzatuk testületéről és a megyei közgyűlések összetételéről döntenek a választók. [[Budapest]]en a kerületek polgármestereit és képviselőtestületét, a fővárosi közgyűlést és a főpolgármestert választják meg. Ahol ezt kezdeményezik, lehetőség van [[kisebbség]]i [[önkormányzat]] megválasztására is. Ennek megfelelően az önkormányzati választásokon a [[település]]típusnak és a helyi kezdeményezésnek megfelelően legalább három, legföljebb öt szavazólapon adhatják le voksukat a választók.
 
A választás akkor eredménytelen, ha nincs elég jelölt ahhoz, hogy a képviselőtestület teljes létszámban összeülhessen, vagy ha szavazategyenlőség alakul ki. Ezekben az esetekben a választás napja után 6 hónappal [[időközi választás]]t kell tartani, addig az előző megválasztott képviselőtestület vagy polgármester tölti be a funkciót.
 
=== Polgármester-választás ===
 
A polgármestereket és a budapesti [[főpolgármester]]t mindenhol az egyéni polgármesterjelöltek közül lehet választani a jelöltek egyikére leadott szavazattal. [[Polgármester]] a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz.
 
=== A képviselőtestületek választása ===
 
A tízezer fölötti lélekszámú [[település]]eken és a budapesti kerületekben a [[képviselőtestület]]i helyekért a választáson egyéni jelöltek indulnak, akiknek egyikére lehet szavazni. A képviselői helyek 60 százaléka a legtöbb szavazatot szerzett képviselőkre jut, a fennmaradó 40 százalékot a [[kompenzáció]]s listát állítani tudó jelölőszervezetek vesztes jelöltjei által összegyűjtött töredékszavazatok arányában nyerik el a jelölő szervezetek. Kompenzációs listát azok a szervezetek állíthatnak, amelyek az egyéni választókerületek legalább egynegyedében tudtak jelöltet indítani.
 
E települések képviselőtestületei
 
*25 000 lakosig 10 egyéni és 7 listás
*50 000 lakosig 14 egyéni és 9 listás
*60 000 lakosig 15 egyéni és 10 listás
*70 000 lakosig 16 egyéni és 11 listás mandátumot kapnak.
*Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az [[egyéni választókerület]]i, és minden további 15 000 lakos után eggyel nő a listás képviselők száma.
 
A tízezer alatti lélekszámú településeken a képviselőtestület tagjainak megválasztására az úgynevezett kislistás választási módszert alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a jelöltek nevén kívül azt is feltüntetik, hogy a település képviselőtestülete hány tagból áll, a jelöltek közül pedig többet is lehet választani, legfeljebb annyit, ahány tagja a testületnek lehet. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz. A képviselői mandátumokat a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek kapják meg.
 
E településeknek
 
*100 lakosig 3
*600 lakosig 5
*1300 lakosig 7
*3000 lakosig 9
*5000 lakosig 11
*10 000 lakosig 13 tagú képviselőtestülete lehet.
 
=== A közgyűlések megválasztása ===
 
A megyei közgyűlések, illetve a 66 tagú [[fővárosi közgyűlés]] összetételéről a pártok és társadalmi szervezetek által állított listák egyikére leadott vokssal lehet szavazni. A listákra az egész megyében, illetve a fővárosban összesen szerzett szavazatok arányában jutnak [[mandátum]]ok a közgyűlésben. A közgyűlésekbe csak azoknak a szervezeteknek a jelöltjei juthatnak, amelyeknek listás szavazatai meghaladják az összes érvényes szavazat 4 százalékát.
 
=== Kisebbségi önkormányzatok ===
 
Azokon a településeken, illetve budapesti kerületekben, ahol kezdeményeztek [[kisebbség]]i választásokat, az induló kisebbségek egyikének jelöltjei közül legfeljebb ötöt lehet választani. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb nevet jelöl meg; képviselők a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek lesznek. [[Önkormányzat]]ot az a kisebbség alakíthat, amelynek jelöltjeire a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken legalább száz, az ennél kisebb lélekszámúakon legalább ötven választó adott le érvényes szavazatot. Az 1300 főnél kevesebb lakosú [[település]]ek kisebbségi önkormányzatai legfeljebb három, az ennél nagyobbaké legfeljebb öt képviselőből állhatnak. Az a kisebbség, amely a fővárosban legalább egy kerületben tud önkormányzatot alakítani, fővárosi kisebbségi önkormányzatot is létrehozhat, s a kisebbségek [[országos kisebbségi önkormányzat]]ot is alakíthatnak.
 
== Választások ==
14 ⟶ 53 sor:
*[http://www.vokscentrum.hu A vokscentrum.hu választási adatbázisa]
 
{{csonk-közélet}}
 
[[Kategória:Magyarországi választások]]