„Fehér Géza (régész)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
{{építés alatt}}
 
{{egyért2|a gitárosról|Fehér Géza (egyértelműsítő lap)}}
 
'''Fehér Géza''' ([[1890]]-[[1955]]) [[Magyarok|magyar]] [[régész]]
 
== Élete ==
 
Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar-bolgár-török történeti kapcsolatokkal kezdett foglalkozni. 1922-től bulgáriai kutatásainak két évtizede alatt régészeti ásatásokon vett részt (Madara, Aboba-Pliszka, Mumdzsilár). 1931-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet kapott. A Bolgár Tudományos Akadémia tagjává választotta. A második világháború végén Isztambulba került, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron őstörténeti előadásokat tartott, majd a Top Kapi Szeráj Múzeumban dolgozott. 1948-tól haláláig Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Négy éven át vezette a zalavári ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.
 
== Főbb művei ==
 
* Bulgarisch-ungarische Beziehungen in den V-XI. Jahrhunderten (Bp., 1921);
 
== Források ==
 
 
[http://mftk.dyndns.hu/fehergeza.html Fehér Géza élete]
 
 
== További irodalom ==
 
* Moravcsik Gyula: F. G. (Antik Tanulm. II. 1955. 4. sz.)
 
 
[[Kategória:Régészet| ]]