„Fehér Géza (régész)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{építés alatt}}
 
{{egyért2|a gitárosrólrégészről|Fehér Géza (egyértelműsítő lap)}}
 
'''Fehér Géza''' ([[1890]]-[[1955]]) [[Magyarok|magyar]] [[régész]]
== Élete ==
 
A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet 1913-ban, 1924-ben a debreceni egyetemen magántanári képesítést nyert. 1913-14-ben Sepsiszentgyörgyön[[Sepsiszentgyörgy]]ön, 1915-16-ban [[Szabadka|Szabadkán]] volt tanár, azután katonai szolgálatot teljesített,. 1918-ban a konstantinápolyi[[konstantinápoly]]i [[Magyar Tudományos IntézetbenIntézet]]ben dolgozott. Hazatérve Budapesten előbb középiskolai tanár, azután a [[Fővárosi Könyvtár]] keleti gyűjteményének tisztviselőjealkalmazottja lett.
 
== Munkássága ==
Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar-bolgár-török történeti kapcsolatokkal kezdett foglalkozni. 1922-től bulgáriai kutatásainak két évtizede alatt régészeti ásatásokon vett részt (Madara, Aboba-Pliszka, Mumdzsilár). 1931-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet kapott. A Bolgár Tudományos Akadémia tagjává választotta. A második világháború végén Isztambulba került, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron őstörténeti előadásokat tartott, majd a Top Kapi Szeráj Múzeumban dolgozott. 1948-tól haláláig Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Négy éven át vezette a zalavári ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.
 
Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar-bolgár-török történeti kapcsolatokkal kezdett foglalkozni. 1922-től bulgáriai[[bulgária]]i kutatásainak két évtizede alatt régészeti ásatásokon vett részt ([[Madara]], [[Aboba-Pliszka]], [[Mumdzsilár]]). 1931-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet kapott. A [[Bolgár Tudományos Akadémia]] tagjává választotta. A [[második világháború]] végén Isztambulba került, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron őstörténeti előadásokat tartott, majd a [[Top Kapi Szeráj MúzeumbanMúzeum]]ban dolgozott. 1948-tól haláláig Budapesten a [[Magyar Nemzeti MúzeumbanMúzeum]]ban dolgozott. Négy éven át vezette a zalavári[[zalavár]]i ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.
 
== Főbb művei ==