„Az olajkirály” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Történet: - múlt idő + kieg.
84. sor:
 
* Tizenkettedik fejezet: '''A végzetes papiros'''
Békepipa elszívása után Grinley elmesélte az általa felfedezett olajforrás történetét, a fogságba esésüket, valamint Khasti-tine és társa halálát: gyilkosuknak Mokacsit nevezte meg. Bizonyságul megmutatta a ''[[San Francisco|San Franciscó-i]]'' bankba szóló utalványt, amit Rex bankártól kapott. Farkas is megvizsgálta a [[csekk]]et, és valódinak tartotta, Nagyvillám rá bízta az őrzését, míg ki nem derül, hogy igazat mondtak-e a sápadtarcúak. Grinley tiltakozott, de Mohicso nem szívott a békepipából, rá nem vonatkozott az adott szó. A három fehér megkapta a kért húst, sőt még díszkíséretet is: a fegyvereket és a lőszereket 6 indián adta át nekik, amikor már messze jártak a navahók táborától. NicsNicsa Ini rövid tanácskozás után elindította a seregét a folyóparton lefelé. Egy kémet a három fehér figyelésére küldött, hátha a banditák visszafordulnak, és megpróbálják visszaszerezni a csekket. Ahogyan haladtak előre óvatosan a navahók, a túlparton nagy zenebonára lettek figyelmesek, valaki fennhangon [[hangszer]]eket utánzott. Egy pár indián átúszott és elkapta a zajkeltőt: Hampel kántort. A német muzsikus beszámolóját Elizabeth asszony fordította, amiből megtudták, hogy a telepesek és vezetőik a másik oldalon találhatók. Farkas egy pár emberével átúsztatott a bevándorlók csapatához, ahol megtudta, hogy Grinley ölte meg a navaho felderítőket. Az unokaöccsével is beszélt, majd Rex bankárnak visszaadta a csekkjét. Nicsa Ini is átjönátjött a túlpartra, és elszívjaelszívta a [[Békepipa|kalumetet]] a fehérekkel. Megbeszélték a teendőket, és elhatározták, hogy a gyilkosok meglakolnak, hamarosan itt a leszámolás napja. Old Shatterhand és Csi Szo is megérkeztek felderítő útjukból, a szőke fiút szülei - amennyire az indiánoknál kimutatható - örömmel fogadták. Winnetou még nem csatlakozott, figyelte a nihorák táborát. A terv szerint a ''Téli Víz''nél csalják tőrbe a nihorákat úgy, hogy talán még a vérontás is elkerülhető lesz.
 
* Tizenharmadik fejezet: '''A viszontlátás előzményei'''
Old Shatterhand ebben a fejezetben részletesen elbeszélte a barátainak, hogy mit tapasztaltak Winnetou-val felderítő útjuk során. Ahogy követték Mokacsi seregét, feltűnő volt, hogy az előttük haladók egyre lassítottak a tempójukon. Bizonyára egy adott helyen be akarták várni a bevándorlókat, hogy ott lecsaphassanak rájuk. Az apacs főnök felfedezte a túlparton ellenkező irányba előrenyomuló navahókat. Ebből arra következtettekkövetkeztetett, hogy Nagyvillám seregét bizonyára az olajkirály vezette tévútra. Ezután a gázló után [[les (vadászat)|lesben]] álló nihorák táborhelyét cserkészték be. Egy veszélyes [[Torna (sport)|torna]]mutatványnak is beillő sziklamászás után kihallgatták Mokacsi és alvezéreinek tanácskozását. A hallottak megerősítették őket abban, hogy jól mérték fel a lehetőségeket: a ''Téli Víz''nél állították fel a nihorák a csapdájukat. Visszavonulás után az apacs vezér és barátja megbeszélték a további teendőket arról, hogy a nihorák a saját csapdájukba eshessenek. Winnetou továbbra is a sekély átkelő környékén maradt, hátha Mokacsiék meggondolják magukat, s változtatnak a terveiken.
 
* Tizennegyedik fejezet: '''A csapda'''
Old Shatterhand beszámolója után két navaho kémet küldtek ki Grinley és társai elé. A két felderítőt azonban meglepte a három bandita, s az indiánok az életükkel fizettek tapasztalatlanságukért. Az olajkirály és társai követték a navahók és a telepesek nyomát. Közben Grinley azon morfondírozott, hogy vajon megvan-e még a csekk, vagy Rex darabokra tépte. A nyomkövetés közben hangokat hallottak, egy bozótosban a kántor panaszkodott azért, mert Old Shatterhand parancsára - nehogy bajt okozzon - egy fához kötözték. Rex őrizte, aki a banditák jöttére elbújt egy sziklahasadékban. A kántor a bankár rejtekhelyét is elfecsegteelárulta, mire a „jószívű” banditák kiszabadították a muzsikust, s a helyére Rexet szíjazták. Előtte átkutatták a pénzember zsebeit, s nagy örömükre sértetlenül megtalálták nála a csekket. Miután Grinley és cimborái elnyargaltak, Rex kérlelte a kántort, hogy szabadítsa ki, mire az ezt csak késlekedve tette meg.
 
Winnetou javaslatára, a [[vér]]ontás elkerülése végett, módosítottak a terveiken. Ötszáz navaho hátulról megkerülve bekerítette a nihorákat, száz pedig Winnetou rendelkezésére állt, ők szemből támadtak a fehérekkel közösen. Mokacsi egy óriási szikla mögé bújva várta az ellenséget, de Old Shatterhand felfedezte a rejtekhelyét, s figyelmeztette, hogy bekerítették a nihorák seregét, a teljes megsemmisülés vár rájuk. A nihorák üvöltöttek félelmükben, amikor a ''Téli Víz'' kiszáradt medrében észrevették a hátukba került navahókat. Mokacsi szerint [[Manitu|Nagy Manitou]] ellenük fordult, ezért letette a puskáját a földre. [[Párbaj]]t javasoljavasolt a két fél legkiválóbb harcosainak részvételével. Old Shatterhand viszont tanácskozásba hívta, Bölény még a fegyverét is magával hozhatta. A megbeszélés vége méltányos [[béke]] lett, az indiánok elásták a csatabárdot. Mindezt a békepipa elszívása szentesítette.
 
* Tizenötödik fejezet: '''A büntetés'''
Rex elpanaszolta Old Shatterhandnek, hogy nemrég az olajkirály erőszakkal elvette tőle a csekket. A folyó túlsó partján lehetneklehettek, mert ''[[San Francisco|San Franciscóba]]'' indultak. Nagyvillám is a banditák után indult húsz emberével, hogy megbosszulja a felderítői halálát. A kántort a navahók egy fához kötözték a táborukban, nehogy ismét baj forrása legyen. Mokacsi húsz nihorával, Winnetou és fehér testvére tíz navahóval indult Grinleyék nyomában, hogy teljessé váljék a [[Tórusz|gyűrű]] a gonosztevők körül. A bevándorlók Farkas közbenjárására földet kaptak Nicsa Initől, sőt [[szerszám]]okra, [[Ló|lovakra]], [[Szarvasmarha|tehenekre]] is számíthatnakszámíthattak a nagylelkű indiánvezértől. Még a kunyhóépítésben is segíteni fogják őket a navahók.
 
Grinley, Busher és Polly először a ''[[Colorado (folyó)|Colorado]]'' felé lovagolt, de aztán megálltak a ''Téli Víz''nél, hogy megnézzék, mi lesz az indiánok közötti csata sorsa. Egy leshelyen várakoztak, amikor Polly meglepte - az éppen a scout sorsáról beszélgető - testvérpárt. Grinley Lefogtalefogta, Busher pedig a korábbi szövetségesük [[mellkas]]ába döfte a kését. Ezután a két gyilkos nem várakozott tovább, sietve indultak „Frisco” felé. Az üldözők azonban már csak öt percre voltak tőlük. Amikor Old Shatterhand és Winnetou rábukkantak Polly [[Halál|holttestére]], akkor Busher észrevette az üldözőket. Egy bozótosban menekültek tovább, abban bízva, hogy itt majd a nyomukat vesztik. Nagyvillám rábukkant a két fiatal felderítő holttestére, a gazfickók - szerencsétlenségükre - pont errefelé menekültek. A törzsfőnök felpattant az olajkirály mögé, és meg[[skalp]]olta: [[haj]]astul letépte a bőrt Grinley fejéről. A borzalmas sikolyra Busher Nicsa Inire lőtt, de a bátyját találta nyakon, majd a kínzócölöptől való félelmében [[Öngyilkosság|öngyilkos]] lett. Az indiánok a két navaho felderítőt két magas kőhalom alá temették, a gonosztevőket Nagyvillám parancsának megfelelően - ott hagyták a bozótosban: hogy a keselyűk végezzenek velük. (Sam Hawkins titokban eltemette Grinleyt és Bushert.)
 
Végül a ''[[Vadnyugat]]'' hősei kipihenték a kalandokat, néhány hetet a navahók földjén, sátraiban, [[wigwam]]jaiban<ref>[http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/tanulmanyok/mny-nyr/orszagh_laszlo1974b.pdf A wigwam szó magyarázata (Magyar Nyelvőr – 98. évfolyam – 1974.)]</ref> töltöttek a ''Rio de Chaco'' mentén. Bicegő Frank és Hampel kántor hazatértek ''[[Németország|fatornyos hazájukba]]''.
 
{{cselekmény vége}}