„II. Katalin címzetes latin császárnő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
formai |
||
7. sor:
Apai nagyszülei: [[III. Fülöp francia király]] és [[Aragóniai Izabella francia királyné|Aragóniai Izabella]] infánsnő
Katalin féltestvére nem más volt, mint [[IV. Fülöp francia király]], valamint Valois Johanna, és II. Károly alençon-i gróf is.
1307. október 11-én, II. Katalin néven megörökölte édesanyjától (I. Katalin) a Konstantinápoly címzetes császárnője címet, ám mivel még kiskorú volt, helyette apja irányította a birodalom ügyeit, 1325. december 16-án bekövetkezett haláláig.
1303. április 15-én a csecsemő Katalint hivatalosan is eljegyezték a 20 esztendős V. Hugó burgundiai herceggel, ám a megegyezést 1312-ben felbontották a felek.
1313 júliusában nőül ment a 34 éves [[I. Fülöp
A frigyből öt gyermek született:
* Róbert (1319-1364)
* [[Tarantói Lajos nápolyi király|Lajos]] (1320-1362), később ő lett [[I. Johanna nápolyi királynő]] második férje
* [[Anjou Margit tarantói hercegnő|Margit]] (kb. 1325-1380), első férje Edward Balliol volt (aki a skót koronára formált jogot), második férje pedig
* Mária (1327-ben született, s valószínűleg még csecsemőként meghalt)
* [[II. Fülöp tarantói herceg|Fülöp]] (1329-
1325-ben Katalin férjét, Fülöpöt, II. Fülöp néven Konstantinápoly címzetes császárának kiáltották ki, ám miután 1331-ben az asszony megözvegyült, benyújtotta igényét a megüresedett császári trónra, elsőszülött fiukból, az akkor csupán 12 esztendős Róbertből pedig apja után Tarantó következő hercege lett, II. Róbert néven. Katalinból ezek fényében a nápolyi királyi udvar egyik befolyásos tagja vált.
| |||